Új tanulmányban vonja kérdőre a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (Bankwatch) a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztéseihez 200 millió euró hitelt nyújtó Európai Beruházási Bankot (EBB).
A természetvédők elemzése szerint a repülőtér 9 kilométeres, félmillió embernek otthont adó körzetében a mikroporszennyezés mértéke jelenleg is az átlagos szint 4-13-szorosa. A repülőtérrel szomszédos lakott területein tüdőfibrózisban vagy agydaganatban szenvedő polgárok, illetve hozzátartozóik arról számoltak be az MTVSZ-nek, hogy az orvosok gyakran mondták nekik, hogy betegségük nagyrészt a kerozin- vagy a zajszennyezés számlájára írható, még ha ezt írásban nem is erősítették meg.
A helyiekkel készített interjúkból az MTVSZ Youtube-csatornáján látható egy összeállítás:
A természetvédők tanulmánya rámutat, hogy a COVID-19 járvány harmadik hullámát követően az utazási irodák és a repülőtársaságok heves kampányba kezdtek, hogy a turistaforgalmat újraélesszék, ám nemcsak ez okoz problémákat a Budapest központjától mindössze 16 kilométerre fekvő reptér közelében élő embereknek: a repülőtér új fejlesztési tervei 21 millióra, azaz Magyarország lakosságának több mint kétszeresére kívánják növelni az utasforgalmat.
A Budapest Airport működése és bővítése mintegy 1 millió, közelben élő mbert embert érint, köztük olyan gyermekes családokat, akiknek a házai évtizedekkel a repülőtér bővítésének megkezdése előtt épültek. A helyi lakosok életminősége a légi forgalom növekedésével arányosan csökken, és ez így volt már a COVID előtt is. Miközben sokan élvezik a lehetőséget, hogy nyaralni/vakációzni repülhetnek, a turista- és teherjáratok számának növekedésével járó zaj egyre inkább megkeseríti a repülőtér közelében lakók életét. És ez még nem minden: a repülőgépek üzemanyagának, a kerozinnak az égetéséből származó légszennyezés kiterjedt földrajzi területet érint.
Az MTVSZ a tanulmányt ajánló, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében felidézi, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanja 2019 februárjában arra is figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az éjszakai (a tervezettet meghaladó) túlzottan nagy légiforgalom miatt sérül az érintett polgárok egészséges környezethez való joga.
A természetvédők arra tényre is felhívják a figyelmet, hogy a széles körű lakossági elégedetlenség és a magyar hatóságoknak küldött gyakori panaszok ellenére a repülőtér bővítésére irányuló projektet soha nem vetették alá semmilyen környezeti vagy társadalmi hatásvizsgálatnak.
Arra is kitérnek, hogy az EBB által a projektre vonatkozóan végzett társadalmi és környezeti átvilágítás nem fedezett fel semmilyen káros társadalmi hatást. A bank a természetvédők szerint figyelmen kívül hagyta az uniós környezeti hatásvizsgálati előírások és az uniós zajvédelmi irányelv a helyiek szerint nyilvánvaló be nem tartását is.
„A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítése, amelyet az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozott, jól példázza, hogy a nagy infrastrukturális projekteket hogyan erőltetik az emberek és a környezet rovására. Lesöprik az uniós környezetvédelmi előírásokat és az EBB saját normáit. A legmegdöbbentőbb ebben az esetben az, hogy egy uniós adófizetői pénzből megvalósuló projekt a magyar polgárokat olyan nyomorúságos élethelyzetbe sodorta, amelyből nincs kiút számukra”
– mondta Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársa.
