Nagy ütemben nő a háziorvoshiány, a tendencia pedig várhatóan folytatódik az orvostársadalom elöregedése és a kormány tétlensége miatt. Mint arra az Mfor emlékeztet, 2010 és 2016 között egyre gyorsuló ütemben emelkedett az üresedő praxisok száma, az idő előrehaladtával évi 10-20-40 újabb üresedéssel.
Bár ezt követően, 2017-ben megtörni látszott a kétségbeejtő folyamat, 2018-tól azonban visszatért a tömeges üresedés. Ekkor 53 újabb üres praxist jelentettek a megelőző évihez képest, míg 2019-ben 62-vel nőtt ez a szám,
tavaly pedig még durvább ugrás következett: egy év alatt 107-tel nőtt a megüresedett háziorvosi praxisok száma Magyarországon, így összesen 571 praxis vált betöltetlenné
– számolt be a lap. Mindez különösen aggasztó, ha arra gondolunk, milyen fontos szerepe volt és egy ideig még biztosan lesz is a háziorvosoknak a járványhelyzet kezelésében.
A tartósan (több mint egy éve) üres praxisok száma is évről-évre komoly növekedést mutat. Míg három éve még „csak” 284 ilyen rendelő volt az országban, tavalyelőtt már 340, tavaly decemberben pedig már 402. Egyes számítások szerint az orvostársadalom elöregedése miatt pár éven belül akár több mint 2000 praxis állhat majd üresen.
Néhány éve szakmabeliek azzal indokolták az utánpótlás hiányát, hogy nincs versenyképes jövedelem: mivel a kórházakban jobban lehet keresni, mint a háziorvosi praxisokban, hiába növelte a kormány a háziorvosok jövedelmét az utóbbi években, ha abból a velük dolgozó ápolókat igyekeznek versenyképes fizetéssel megtartani. Az Mfor cikke szerint a kormány pályázattal igyekszik ösztönözni a tartósan üres praxisok betöltését, amivel tavaly ugyan sikerült is 106 háziorvossal támogatási szerződést kötni, viszont az ő esetükben is elöregedést mutatnak az adatok az előző évekhez képest.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a legrosszabb helyzetben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek vannak, itt 67 háziorvosi és 15 alapellátói praxis áll üresen, országosan pedig közel 720 embernek nincsen a lakhelyéhez közeli háziorvosa.
Tűzoltásképp tavaly év végén úgy döntött a kormány, hogy januártól olyan orvosok is elláthatnak háziorvosi tevékenységet, akiknek még nincs meg ehhez a szakképesítése, de van más szakvizsgája. Többek közt aneszteziológiai és intenzív terápiás, belgyógyászati, foglalkozás-orvostani, gasztroenterológiai, kardiológiai, vagy esetleg urológiai, sebészeti, reumatológiai szakvizsgával is betölthető háziorvosi praxis az önkormányzattal szerződve. Emellett a kormány célja, hogy a háziorvosok úgynevezett praxisközösségeket hozzanak létre, melyek lényege, hogy a hagyományos „egy orvos, egy praxis”-rendszer helyett orvosok, nővérek és más szakemberek egy csapatként nyújtanának komplex egészségügyi szolgáltatásokat 15-20 ezer embernek. Hogy ez mennyiben teljesül, az legkésőbb akkor kiderül, amikor újra megnézzük a betöltetlen praxisok számát.
