Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A családbarát kormány a javaslatban nem szereplő dolgokra hivatkozva vétózta meg az európai gyermekjogi stratégiát

Szinte napra pontosan 30 évvel az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének aláírása után a magyar kormány megvétózta az abban lefektetett jogok érvényesülését segítő közös európai uniós stratégiát. Erről még csütörtökön számolt be Varga Judit igazságügyminiszter a Facebook-oldalán.

Varga posztjában arról ír, hogy azért döntöttek úgy lengyel kollégájával együtt, hogy keresztbe tesznek az Európai Bizottság gyermekjogi stratégiájának, mert szerinte az „LMBTQ-lobbi”. A miniszter úgy fogalmaz,

„mivel egyes tagállamok a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az iskoláinkba, vétóznunk kellett lengyel kollégámmal.”

Szerinte, ezen tagállamok számára, a gyermekek elleni erőszakkal vagy a gyermekprostitúcióval szembeni fellépés, de még a különleges nevelési igényű vagy a fogyatékkal élő gyermekek jogainak biztosítása, sőt a diszkrimináció bármely formájának elutasítása sem volt fontosabb számukra az LMBTQ-lobbi extra jogainak biztosításánál.

Azonban, ahogy arról a vétót elítélő posztjában a Hintalovon Alapítvány is beszámol, a javaslatban szó sincs LMBTQ-lobbiról.

És valóban, a szövegben mindössze háromszor szerepel a különböző szexuális kisebbségeket összefoglaló betűszó, mindhárom alkalommal a javaslatot alátámasztó statisztikák említésénél. Például akkor, amikor arról ír, hogy az ebbe a kisebbségbe tartozó 15-17 éves gyermekek 51 százaléka számolt be iskolai zaklatásról, vagy arról, hogy 15 százalékukat már érte szexuális irányultsága miatt internetes zaklatás.

A gyermekjogi szervezet szerint kormány nem csak a magyar gyerekeket hagyja cserben, hanem annak az európai közösségnek a gyerekeit is, aminek tagja, és aki iránt szintén felelős, és azt a tízezer gyereket is, akik véleményükkel részt vettek a stratégia kidolgozásában.

Mivel, ahogy arról a EuroNews is beszámolt a stratégia előkészítésébe nem csak kormányzati, civil és más szakértői szervezeteket vontak be, hanem 10 ezer gyermeket is, Európa szerte. Ők saját élményeikről számoltak be a jogalkotóknak és javaslatokat tettek arra, hogy egyes jogok érvényesítéséhez milyen eszközöket látnak működőképesnek, illetve beszéltek arról is, hogy mely területeken érzik a leginkább mellőzve veleszületett jogaikat.

A stratégia átfogó célja, hogy a gyermekek számára a lehető legjobb életet teremtse meg az Európai Unióban és világszerte.

A Hintalovon leírja azt is, hogy ugyan már 1991-ben aláírtuk az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, az elmúlt harminc évben mégsem született hathatós stratégia és még mindig komoly elmaradásunk van a területen.

„A gyerekjogok ismerete nálunk a legalacsonyabb az Unióban, a gyerekjogok ismertetése nem szerepel a NAT-ban, nem tanítják a tanároknak, de még a jogi egyetemen is csak választható tantárgy”

– írják.

Pedig az Egyezmény semmilyen különös, betarthatatlan elemet nem tartalmaz, de még csak „LMBTQ-propagandát” sem találunk benne. Az egyezmény viszonylag egyértelmű és számunkra teljesen hétköznapi alapvetéseket fogalmaz meg. Az aláíró államok pedig szignójukkal elköteleződnek amellett, hogy a gyerekek biztonságos, támogató környezetben nőhessenek fel, és hogy az állam minden esetben biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az egészséges fejlődésükhöz, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.

A gyermekek jogainak védelmére, most, amikor a világjárvány miatt 10-ből 1 fiatalnál mentális problémák, szorongás és depresszió jelei mutatkoznak, amikor harmaduk szenvedett már el online zaklatást, amikor Magyarországon drámai méreteket ölt a gyermekek szexuális kizsákmányolása, különösen nagy szükség lenne.