Hangos hahotákkal tarkított kurta válaszok jellemezték a zuglói előválasztás vitaműsorát a Partizánon. Ha a Magyar Szocialista Párt jelöltje, Tóth Csaba nem lépett volna vissza, akár érdemi egymásnak feszülések is lehettek volna a jelöltek között. Így azonban Hadházy Ákos megcsillogtatta évek óta építkező korrupcióellenes személyiségét, és különösebb erőfeszítés nélkül mutatta be programját: bármilyen ellenzék jobb, mint a jelenlegi helyzet; valódi szándékkal és akarattal bármilyen elszámoltatás véghezvihető.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Tóth Csaba szeptember 13-án délelőtt közzétett Facebook-videójában kijelentette, hogy nem kíván jelen lenni az aznap este esedékes vitán, ellenben feljelenti a Partizán műsorvezetőjét, Gulyás Mártont. Tóth indoklása szerint a műsorvezető kérdésekbe fogalmazott vádakkal illette személyét a YouTube-csatornán pénteken közzétett, Karácsony Gergellyel folytatott beszélgetése során.
Egy bajos balos kerület
Zugló a rendszerváltás óta többnyire biztos győzelmet szokott jelenteni a baloldali, liberális pártok számára. A legutóbbi országgyűlési választáson jelentős fölénnyel, a szavazatok majdnem felével győzött a szocialista Tóth Csaba, és hasonlóan kényelmes megmérettetésben volt része párttársának, Horváth Csabának a legutóbbi polgármesteri címért való küzdelemben. Épp ezért lett az előválasztás egyik meglepetése, hogy a korrupcióellenes aktivista munkájáról elhíresült Hadházy Ákos bejelentette, megméretteti magát a második ciklusát töltő Tóth Csaba ellen.
Tóth Csaba 2002-ben az MSZP Vas megyei szervezetében kezdte politikai pályafutását, korábban sikeres vállalkozóként tevékenykedett. 2007-ben a zuglói szervezet elnöke lett, és bár a 2010-es országgyűlési választásokon nem győzött egyéni képviselőként, de abban az évben listáról bejutott az Országgyűlésbe. Jelenleg az MSZP frakcióvezető helyettese, és az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnöke. Tóth az egyik legvagyonosabb ellenzéki képviselő, legutóbbi vagyonnyilatkozatában több mint 200 millió forintnyi részvényt vallott be.
A jelenleg tartó ciklus során 21-szer szólalt fel az Országgyűlésben, leginkább gazdasági kérdésekben, de többször tematizálta a helyi ügyeket, így a reptéri légifolyosó zuglói szakaszára vonatkozó lakossági panaszokat, az akadálymentesítés elmaradását a Zugló Vasútállomás esetében, a zuglói Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója kinevezésének hiányát, illetve az illegális szemétlerakókat, amelyek a MÁV területén működnek.
Bár ez biztos ellenzéki kerület, a sajtóban több baljós hír is megjelent az önkormányzat átlátható működésével kapcsolatban. Méltatlan pártalkuk, saját káderek felelős pozícióba helyezése, embertelen intézkedések és indokolatlanul elszórt közpénzek vádja is felmerült az elmúlt években.
Így például Várnai László, a Civilzugló Egyesület elnöke rendszerint kritizálja Tóth Csabát, hogy túlságosan beleavatkozik az önkormányzat ügyeibe, többek között azzal, hogy saját embereit helyezi fontos pozíciókba. Karácsony Gergely 2019-ben fejtette ki azt a véleményét az atv-ben, hogy a kerületnek sok 100 milliós veszteséget termelő parkolási rendszer üzemeltetőjének megválasztása mögött a Fidesz és MSZP közötti háttéralkuja áll. Korábban az Utcáról Lakásba Egyesületnek is meggyűlt a baja egy hasonló együttműködéssel, amikor a rászorulónak juttatandó önkormányzati lakást a helyi MSZP azért nem szavazta meg, mert egy fideszes helyi képviselő nem támogatta. Ahogy 2018-ban beszámoltunk róla, a helyi MSZP ugyan csak szimbolikus, de így is embertelen előterjesztést nyújtott be a hajléktalanság kriminalizálását igazolva.
Tóth Csaba jelölését frakcióján kívül támogatja a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért, illetve a Jobbik. Karácsony Gergely is támogatásáról biztosította az MSZP frakcióvezető helyettesét.
Hadházy Ákos a Momentum frakció színeiben indul Zuglóban, de támogatja őt a Várnai László-féle CivilZugló Egyesület és a Márki-Zay–féle Mindenki Magyarországa Mozgalom is. A képviselő 2013-ban a trafikmutyit leleplező hangfelvétel publikálása után kilépett a Fideszből, és az LMP frakciójában folytatta mint „antikorrupciós szóvivő”. Az elmúlt években rendszerint a sajtó által alig vagy egyáltalán nem tematizált korrupciós ügyeket hozott nyilvánosságra. Korábban aláírásgyűjtést is kezdeményezett Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozásának támogatásáért, ahol 650 ezer támogatói aláírást gyűjtött össze.
A képviselő 2018-tól függetlenként nem vesz rész az Országgyűlés munkájában, mivel nem tartja legitimnek annak működését. Hadházy korábban a Mediántól rendelt közvélemény-kutatást, hogy felmérje támogatottságát a zuglói lakosság körében. Ez az összes ellenzéki szavazó körében támogatását 37 százalékra mérte, szemben Tóth Csaba 22 százalékos támogatottságával. Azonban olyan részletekről, mint pl. a megkérdezett minta nagysága nem adott információt, így e számok értelmezése erősen kérdéses.
Gulyás Márton a vita felvezetésében elárulta, hogy Tóth Csaba először elutasította a felkérést, később pedig bizonytalan választ adott szereplésével kapcsolatban a megkeresésekre. A szerkesztőség nevében hozzátette, ha a jelöltek valóban meg kívánják újítani a politikai kultúrát, válasszal kötelesek szolgálni a kritikus kérdésekre is, a médiumok megválogatása nélkül. Gulyás „áll elébe” a bírósági tárgyalásnak, és határozottan tagadja a képviselő vádjait.
Az említett Karácsony Gergellyel készített interjúban Gulyás Márton a zuglói képviselő szélsőségesen kiterjedt klientúrájáról szóló értesülésekre, illetve közpénzzel kapcsolatos visszaélésekre kérdezett rá a volt zuglói polgármesternél. Karácsony következetesen tagadta ezek valóságtartalmát.
A vitán tehát így egyedül Hadházy Ákos vett részt, azaz nem szembesülhettünk érdemi nézetkülönbségekkel a Pest egyik legnépesebb választókerületének jövőjéről szóló beszélgetésben. A vitát már csupán Hadházy személyéből is adódóan főleg a korrupciós ügyek dominálták, populista szólamokkal tarkítva, amelyek továbbra se árultak el sokat a politikus világnézeti pozíciójáról.
Csak kellően nyomást kell gyakorolni
Az sem mondható, hogy a vitán hangsúlyosan megjelentek volna a helyi lakosokat érintő mindennapi problémák. Bár szó esett a Tóth Csaba által az Országgyűlésben is tematizált reptéri forgalomról, jóval erősebb hangsúlyt kaptak az egész várost, illetve az országot érintő beruházások.
Ez kevésbé meglepő annak tükrében, hogy nem alaptalan az a gyakran hangoztatott kritika Hadházyval szemben, hogy ő „csak egy gyüttment” Zuglóban. Védekezésében felhívta a figyelmet, hogy az eddigi országgyűlési képviselők és polgármesterek csakugyan azok voltak, azonban odafigyeléssel meg lehet ismerni a területet. Hadházy szerint sokat hangoztatott érv az is, hogy amennyiben valakit többszörösen újraválasztanak, az bizonyosan jól végzi a munkáját. Szerinte ebbe nem kéne beletörődni, hiszen hasonló elgondolással Kósa Lajos, vagy Orbán Viktor is sikeres és jó vezetőként írható le.
Elhangzottak a Városliget fejlesztését kritizáló ellenzéki toposzok, enyhén odaszúrva a korábbi szocialista vezetésnek, hiszen ők szintén megszavazták a Liget Budapest Zrt.-vel való együttműködést. A biodóm kapcsán Hadházy a független vizsgálóbizottság jelentésétől tette függővé, hogy meg kell-e épülnie, vagy sem. A képviselő szerint a Nemzeti Galéria új épületének kivitelezését is meg lehet akadályozni, csak kellő nyomásgyakorlás szükségeltetik hozzá, egyébként is, a jelenlegi helyéről csak Orbán terjeszkedése kívánja elmozdítani.
A közbiztonság kapcsán Hadházy hosszan értekezett a rendőrállomány tömeges leszereléséről és rossz juttatásaikról. Kifejtette, hogy a közbiztonság növelésére rendőröket kell kivezényelni, hogy rendet tegyenek, egyébként is, „ha a rendőrség leépül, az szörnyű dolog, mert leépül az egész állam”.
Hadházy nemcsak azt állította, hogy miként „államhoz szűkséges a rend, rendőrre szükség van”, de apokaliptikus vízióját a közszolgálati dolgozókra is kiterjesztette, mivel ezek hiányában összeomlik a közigazgatás. Szerinte az illetményekre bőven elő lehet teremteni a pénzt a költségvetésben, például vadászati kiállítás szervezése helyett, az egyszeri juttatások kifizetése nem lenne kiugró tétel.
Látszólag legélesebb nézetkülönbsége Tóth Csabával a Bosnyák téri városközpont kivitelezésénél adódott, ahol a szocialista képviselő által ígért üzletekkel, irodákkal és lakóparkokkal járó tervek ellenében rekreációs, zöld területeket képzelne el. Itt hangsúlyozta azonban, hogy szerinte nem feladata az országgyűlési képviselőnek, hogy átvegye az önkormányzati feladatokat, és házmesterkedjen felettük. Szerinte a helyi közösséggel ezt is meg lehet szavaztatni, hogy ők miként képzelik el a terület jövőjét.
Nem az, hogy mit igen, hanem, hogy mit nem
Hadházy látványosan kerülte, hogy valamilyen formában ráerősítsen a Tóth Csaba ellen felhozott vádakra. Kifejtette, hogy rossz üzenete lenne, ha új ügyeket fírtatna, mert ez csak afféle egymás elleni áskálódásként hatna. Szerinte nem új ügyekre kéne rámutatni, hanem azokat felgöngyölíteni, amelyeket korábban a független sajtó már feltárt, így a parkolási botrányt, a közétkeztetést pályázat nélkül végző, Bánki Erik fideszes képviselőhöz és a Gazdasági Bizottság elnökéhez köthető cég ügyét és a parkfenntartáshoz kapcsolódó ügyeket. Felvetette, hogy nem az számít Tóth Csabánál, hogy mit csinált, hanem, hogy miért nem lépett fel politikusi pályafutása során a fideszes és a saját pártjában folyó korrupcióval szemben, illetve miért nem támogatta a Hadházy által is szervezett tüntetések követeléseit.
Az ilyesfajta tétlenség szerinte elbizonytalanítja a szavazókat, hogy az ellenzék valóban másképp végezné a dolgát, így a megalkuvás látszatát kelti – fejtette ki Hadházy. Szerinte ő maga is túlságosan hosszan szemet hunyt a pártjában folyó korrupció felett. Azonban Hadházy csitítani is kívánta a vitát megelőzően kialakult hangulatot, amikor kifejtette, hogy szerinte nincsenek nagy indulatok, hiszen bármilyen ellenzék jobb lesz, mint a jelenlegi helyzet, de csak akkor, ha ezt az emberek el is hiszik, hogy ők képesek lesznek másképp végezni a dolgukat. A felelősségre vonás kapcsán csupán elismételte, ha valódi szándék van mögötte, akkor minden lehetséges.
Ez mind szép és jó, de olyan lényegi kérdésekről azonban nem esett szó, mint a várost érintő lakhatási válságra adott lehetséges válaszok; hogy miért rossz minőségű tömbházak épülnek egymás tetejébe; mitévő legyen Zugló a megannyi üresen álló épülettel; miként lehet felkészülni a környék esetleges dzsentrifikációjára; mihez kezdjenek a kormányzati fejlesztések által hirtelen bevonzott tömeggel; a rengeteg bezárt üzlethelyiséggel; miként lehetne jobban bevonni a városi vérfolyamba, tekintve, hogy bevezető főútvonalain állandóak a dugók, illetve rossz minőségű az út és így a kerékpáros infrastruktúra.
Buli után a takarítás
Másnap az MSZP sajtótájékoztatót tartott az Örs vezér terén, ahol reagáltak a vitában elhangzott felvetésekre is. A háttérben éppen az „őszi összehangolt nagytakarítás” zajlott, miközben a politikusok elmondták, hogy szorosabb együttműködésben kívánják tisztán tartani a zuglói közterületeket az FKF-fel. Hozzátették, hogy a Budapesti Rendőrfőkapitánysággal folyamatos rendőri jelenlétben egyeztek meg Zugló kiemelt közterületein.
Tóth elmondta, hogy az önkormányzat eddig is több tízmillió forinttal támogatta a kerületi rendőrkapitányságot, illetve szolgálati lakásokat is biztosítanak számukra. A képviselő hozzátette, hogy a kerületben 246 köztéri kamera működik, hogy növelje a közbiztonság érzetét.
