A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezésére létrejött találkozón együttműködésről állapodott meg számos Dunakanyar-Pilis térségű környezetvédelmi civil szervezet. A közös nyilatkozat nyílt, az alapítók továbbra is várják bármely térségben működő szervezet csatlakozását.

A közös nyilatkozatban a szervezetek Magyarország Alaptörvényére hivatkoznak, amely szerint a természet védelme és megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az alaptörvény szövege szerint

„a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

Mint írják, ennek értelmében mostantól közösen fognak cselekedni a természettel összhangban lévő területfejlesztésért.

„(…) ezután közösen lépünk fel a Dunakanyar – Pilis térségben lakók hosszú távú életfeltételeinek védelmében a természet-ember harmonikus együttéléséért.

Ez az összefogás nem előzmény nélküli, ahogy országszerte mindenhol, a térségben is számos természetkárosító építkezés fenyegeti a környezetet. Tavasszal a helyi civilek egy kavicsbánya megépítése ellen küzdöttek, pár nappal ezelőtt pedig a Szigetcsúcs beépítésének híre váltott ki nagy felháborodást helyi és országos szinten is. A civilek munkája és a felháborodás nyomán szerencsére mindkét esetben visszakozott a kormány és a helyi önkormányzat, így egyelőre megmenekült a Dunakanyar pilismaróti része és a Szigetcsúcs ártéri erdeje is.

A természetvédelmi területek fokozódó beépítése hatására jött létre egy hasonló együttműködés, az országos Nagy Tavak Koalíció, amely a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó partján tapasztalható gátlástalan építkezési láz ellen küzd.

Csakúgy, mint a Dunakanyarban, a nagy tavak esetében is ezek a beruházások kizárólag egy szűk gazdasági érdekkör kiszolgálására jönnek létre, a természetet, és így a helyi lakosokat és a jövő generációit megkárosítva.

A különböző civil szervezetek közös fellépése azért is időszerű, mert Magyarországon jelenleg 2010 óta nincs önálló állami szerv a természet védelmére (épp egy globális ökológiai válság kezdetén). A korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Fidesz kormányra kerülésekor, a 2010. évi XLII. törvény értelmében megszűnt, jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium, ez az átszervezés jól mutatja a kormányzati hozzáállás hangsúlyait.  A Levegő Munkacsoport 2013-as beszámolója szerint az alapvető jogok biztosa is megállapította, hogy

„(…)a környezetvédelmet ért átszervezések és megvonások sértik az egészséges környezethez való alkotmányos alapjogunkat.”

Állami akarat és a megfelelő szervek nélkül így a környezet védelme a civilek eleve egyenlőtlen küzdelmétől függ, attól, hogy képesek-e megfelelő módon nyomást gyakorolni a másban (leginkább a gazdasági érdekköreik kiszolgálásában)  érdekelt helyi önkormányzatokra és a kormányra.