Dél-Koreában letartóztatták a legnagyobb szakszervezeti ernyőszervezet, a Szakszervezetek Koreai Konföderációja (SzKK) elnökét egy héttel ezelőtt, szeptember másodikán – írja a Jacobin.
Jang Kjunszó 1995-ös megalapítása óta a tizenharmadik elnöke a szakszervezeti szövetségnek, és eddig valamennyiüknek bebörtönzéssel ért véget a pályafutása ezen a pozíción. A szakszervezeti vezető letartóztatását elítélte az IndustriALL nemzetközi szakszervezeti mozgalom.
A Szakszervezetek Koreai Konföderációját 1995-ben alapították, és 1997-ben, egy általános sztrájk árán ismerte el a kormány. Taglétszáma 2019-ben lépte át az egymillió főt, ezzel lekörözve a rivális, kormányközeli Koreai Szakszervezetek Föderációját.
Jang ellen azért adtak ki elfogatóparancsot, mert július harmadikára tüntetést szervezett a fővárosba, Szöulba nagyjából 8 000 SzKK-tag részvételével, ezzel pedig a hatóságok szerint megsértette a koronavírus-járvány miatt hozott távolságtartási szabályokat. A tüntetésen a kormány járvány miatt megerősödött egyenlőtlenségek elleni fellépését sürgették.
A kormány a tüntetést annak ellenére tiltotta be, hogy a szervezők jelezték, hogy be fogják tartani a járványügyi előírásokat – mikor pedig engedély nélkül betartották, így is tettek. A kormány ennek ellenére attól tartott, hogy szuperterjesztő-eseménnyé alakult a tüntetés, noha mindössze három résztvevő tesztje lett később pozitív, és az ő esetükben sem bizonyított, hogy a rendezvényen kapták el a kórságot.
Noha Dél-Korea járványkezelése széleskörű nemzetközi elismerést váltott ki, a lap szerint ez a munkásság feláldozása árán vált lehetővé. A koreaiak jelentős része belefáradt a bezártságba, miközben ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése ellen és a kiszolgáltatottak védelme érdekében vajmi keveset tett a kormány. Az SzKK megjelent tagjai a járványhelyzet idején érvényes elbocsátási moratóriumot, valamint a kirúgottak és a kisvállalkozók kormányzati támogatását követelték.
Mun Dzsein dél-koreai elnök a baloldal színeiben jutott 2017-ben hatalomra, a munkásság és az elnyomott társadalmi rétegek hathatós támogatásával, és számos, a nagytőkét és a koreai óriásvállalatokat, a csebolokat korlátozó intézkedést hozott meg. Az elmúlt években azonban számos esetben került így is összetűzésbe a szakszervezetekkel, ugyanis a munkásság helyzetén nem sikerült kormányának számottevően javítania, a feszültségek oldásában pedig kétségkívül nem segít a szakszervezeti vezető letartóztatása sem.
A korábban emberi jogi ügyvédként ismert Mun 2017-es megválasztásában nagy szerepe volt a 2016-os, gyertyafényes forradalom néven ismert tömegtüntetés-sorozatnak, melynek szervezéséből az SzKK is nagyban kivette a részét. Az elnök ígéretei szerint a munkásság érdekeit képviselte volna, ez azonban a szakszervezetek szerint nem valósult meg. Így a viszony már a pandémia előtt megromlott, a szociálisan érzéketlen védekezés hatására pedig csak még jobban elmérgesedett.
Mun szakszervezeti szövetséggel való viszonyát az sem javította, hogy az SzKK kettővel korábbi, még elődje, Pak Kunhje alatt letartóztatott vezetőjét, Han Szanjunt csak egy évvel hatalomra jutása után engedték szabadon. Kim Mjungvant, a szakszervezet eggyel korábbi vezetőjét pedig 2019-ben azután tartóztatták le, hogy a vád szerint a munkaidő növelése elleni tüntetésen összecsapott a rohamrendőrökkel (később óvadék ellenében szabadult).
Jangot 2020. végén választották a szakszervezeti szövetség élére, azzal az ígérettel, hogy 2021 októberében általános sztrájkba hívja a munkásságot, a letartóztatása utáni sajtótájékoztatón az SzKK tisztviselői ezt meg is erősítették, az október 20-i dátumot jelölve meg a sztrájk kezdeteként.
