Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A bíróság döntése szerint semmi közünk ahhoz, miért vette meg Mészárostól az MVM a Mátrai Erőművet

Mégsem kell kiadnia az MVM-nek a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos iratokat az érzékeny adatok kitakarása nélkül a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése értelmében, írja a Népszava.

Korábban az elsőfokú döntés értelmében úgy tűnt, hogy a Magyar Villamosműveknek ki kell adnia a dokumentumokat Tóth Bertalannak, a Magyar Szocialista Párt társelnökének.

Így azonban továbbra is homály fedi, mi indokolhatta, hogy az állami vállalat a legóvatosabb becslések szerint is tízmilliárdokkal segítse ki Mészáros Lőrincet, akinek cégcsoportjától 2019-ben megvette a brutális veszteségeket termelő hőerőművet. Ahogy korábban beszámoltunk, a Mátrai Erőművet 17,44 milliárd forintért vette meg a Villamosművek, és a cég vezetése egy 4,9 milliárdos tagi hitelt is adott Mészáros tőkealapjának. A Tóth Bertalannak korábban átadott dokumentumokból kiderült, hogy az MVM ennél is többet, 75,14 milliárd forint felszabadítását kérte az államtól az üzlet megkötéséhez. A korábban nyereségesen üzemelő erőmű 2020-ban 43 milliárd forintos adózott veszteséget könyvelhetett el, javarészt a szén-dioxid kvóták drágulása miatt.

A szocialista politikus által kért, kitakarásmentes iratokból talán kiderülhetett volna, mi indokolta hogy az állam lenyelje a kormányközeli üzletember helyett a veszteséget, azonban a másodfokú döntés szerint ezek nem számítanak nyilvános adatoknak. A Népszava szerint „a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló” törvény egyik pontja többek között közművekre is kimondja: meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adataiknak, illetve ezek előkészítő iratainak nyilvánossága nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből korlátozható.

Emellett az ország energiatermelésének jelentős hányadát adó Mátrai Erőmű, Magyarország utolsó nagy, széntüzelésű hőerőműve hadiüzemnek számít, ami ugyancsak nehezíti a tisztánlátást. A Honvédelmi Minisztérium 2020-as határozata szerint ugyanis az erőmű „nemzeti létfontosságú rendszerelem”, az Alkotmányvédelmi Hivatal pedig kimondta, hogy a Mátrai Erőmű ügylete nemzetbiztonsági kérdés, adatai kiadása ekként nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet.

Tóth a lapnak elmondta, meglepte őket a másodfokú döntés, azonban nem hagyják annyiban az ügyet, mennek a Kúriára.

„A bíróság szerint tehát nem tartozik ránk, adófizetőkre, hogy a Fidesz-kormány milyen indokok mentén döntött arról, átvállalja Mészáros Lőrinc érdekeltségének veszteségét és a vételár kifizetésével mintegy százmilliárd forint értékben támogatja az Opus Global Nyrt.-t és a Status Energy Magántőkealapot, leánykori nevükön Mészáros »nemstróman« Lőrincet” – nyilatkozta a politikus.

A Mátrai Erőmű megvásárlása mellett többek között olyan érvek hangoztak el a termelés fenntartásának elengedhetetlensége mellett, hogy az erőműben és kiszolgáló infrastruktúrájában dolgozók munkahelyeit fenn kell tartani, valamint hogy az elkövetkezendő években esedékes bezárás után rekultiválni kell majd a bányát, melyből a barnaszenet szállítják az üzembe. Ez ugyancsak milliárdokba fog kerülni, ráadásul a korábban e célra elkülönített 11 milliárd forintos eredménytartalékot Mészárosék kivették a cégből eladás előtt.

A Párbeszéd ezzel szemben korábban hangsúlyozta, hogy a kivett 11 milliárdos osztalékból és a 17,4 + 5 milliárdos vételárból szerintük akár megoldható lehetett volna, hogy az erőműben dolgozó több, mint 2000 ember és a beszállítók számára biztosítson további stabil munkahelyet, megélhetést. (2 100 munkahely közvetlenül, 10 000 pedig közvetve kötődik az erőműhöz, az érintett családtagok létszáma 27 000 fő körüli.)

A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global 2017-ben vásárolta meg a Mátrai Erőművet, majd alig két év után, jelentős haszonnal eladta az államnak, emiatt Szél Bernadett feljelentést is tett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – a nyomozást azonban bűncselekmény híján megszüntették.

Noha az erőmű valóban stratégiai fontosságú Magyarország energiaellátásának fenntartásában, a széntüzelésű blokkokat az elkövetkezendő évtizedben be fogják zárni, így – ahogy fentebb említettük – az államnak tulajdonosként várhatóan további jelentős költségei fognak keletkezni.