Péntek este megjelent a gyermekek sérelmére elkövetett erőszakcselekedeteket a homoszexualitással összemosó törvény egyes részleteit szabályozó végrehajtási rendelet a Magyar Közlönyben. Továbbra sem derült ki azonban, hogy pontosan mit jelent a kormány értelmezésében a homoszexualitás „népszerűsítése”, ahogy az sem, hogy honnan lehet tudni, ha egy szervezet „megkérdőjelezhető szakmai hitelességű”, azaz nem tarthat iskolai felvilágosító programot.
A „kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló rendeletet módosította pénteken több helyen a kormány. A rendelet életbe lépésétől kezdve, tehát szeptember 4-től
tilos lesz kirakatban elhelyezni és közszemlére tenni olyan, gyermekeknek szóló terméket, amely a „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázolja, valamint a homoszexualitást megjeleníti, illetve népszerűsíti”.
Ezen felül az ilyen termékeket nem lehet „nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül” forgalmazni, és csak zárt csomagolásban lehet őket árulni.
A jogszabály a kihirdetésétől számított 30 nap múlva lép életbe, és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a betartását.
A homofób törvényként elhíresült jogszabály július 8-án lépett hatályba, miután az Országgyűlés június 15-én 157 igen és 1 nem szavazat mellett megszavazta. A törvény betiltotta a 18 éven aluliak számára az összes olyan terméket, reklám- és médiatartalmat, amely homoszexuális vagy transznemű embereket jelenít meg, és megtiltotta a társadalmi célú reklámokban az LMBTQI emberek megjelenését. Arról is rendelkezett, hogy iskolai felvilágosító programokat csak olyan személy vagy szervezet tarthat, amelyet a jogszabályban kijelölt szerv, azaz az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyilvántartásba vett.
A június 23-ai Magyar Közlönyben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló szakaszban annyi szerepel csupán, hogy a „tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről” szóló foglalkozások „nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére”, valamint, hogy „a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven” kívül más személy vagy szervezet csak akkor tarthat felvilágosító foglalkozást, ha nyilvántartásba vették.
Az ATV hétfői híradójában Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője és Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője beszélt arról, a törvény homályos részletei milyen nehézségeket okoznak alig egy hónappal a tanévkezdés előtt. Demeter hangsúlyozta, hogy az EMMI a mai napig nem nyilvánult meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell majd azoknak a szervezeteknek regisztrálniuk, amelyek felvilágosító foglalkozásokat tartanak az iskolákban, Nagy pedig azt emelte ki, hogy
