Tovább bonyolódik egy kolozsvári kilakoltatás ügye, miután a városi bíróság vádlottként idézte be az egyik érintett, szociális bérlakásban lakó férfit és 3 éves kislányát, tájékoztatta lapunkat a Căși sociale ACUM / Social housing NOW (Szociális Lakhatást Most!) nevű helyi lakhatási jogvédő szervezet. A kolozsvári városháza által indított eljárásban az apát és kislányát június végén értesítették arról, hogy önkényes házfoglalókként kapott korábbi bírságuk be nem fizetése miatt bíróság elé állítják őket.

A Patarét (Pata Rât) melletti Európa legnagyobb, szeméthez kötődő szegregátuma, de most több családot még az ottani lakhatás lehetőségétől is megfosztanának a városi hatóságok.

Az apa az akkor még alig 1 éves Larával 2019-ben költözött be egy üresen álló pataréti szükséglakásba, egy másik hasonló épületből. Ezek az úgynevezett „moduláris házak” annak a 76 roma családnak épültek, akiket 2010-ben lakoltattak ki Coastei utcából,

majd telepítettek át erőszakkal a városszéli szeméttelep mellé, hogy a romániai ortodox egyház teológiai főiskolai épületet építhessen házaik helyén.

Az akkori gyerekek most már maguk is gyermekes szülők, és immár másodszor néznek szembe a kilakoltatás rémével. Anélkül, hogy alternatívát kínálnának fel nekik, pedig a városban élő és dolgozó emberek évről évre pályáztak szociális lakásokra.

A lépés előtt értetlenül áll az aktivista szervezet is, tekintve, hogy a nemzetközi gyerekjogi egyezmények, illetve a román alkotmány is – természetesen – tiltja gyermekkorúak perbe fogását.

A most 3 éves Lara, illetve a pataréti telep lakóinak védelmére a Căși sociale ACUM szociális média kampányt indított.

Ugron Nóra, a szervezet aktivistája (valamint az aszem.info irodalmi és társadalomkritikai platform alapító szerkesztője) a Mércének elmondta, hogy ugyan a legvalószínűbb az lehet, hogy a kislány bíróság elé citálása valamilyen adminisztratív hiba következménye lehet, az azért beszédes, hogy

„valahogy ezek a ‘tévedések’ mindig a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel történnek meg.”

Ugron szerint a kolozsvári városháza két ponton is sérti a gyermekjogokat. Egyrészt az ENSZ Gyerekjogi Egyezményében lefektetett szabályozást, ami egyértelműen kimondja a gyerekek jogát arra, hogy biztonságos helyen élhessenek, valamint kötelezi az államokat arra, hogy ezt biztosítsák az arra rászorulóknak. Másrészt pedig a román polgárjogi törvénykönyvvel is szembemegy, ami szigorúan szabályozza a kiskorúak bírósági eljárásokban való részvételét.

A kolozsvári önkormányzat, illetve Emil Boc polgármester döntése, miszerint a több mint hetven család egy egészségre súlyosan káros környezetben, egy szeméttelepen kaphatott csak „cserelakást” (vagyis 16 négyzetméteres viskókat) jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt van, döntésre kora ősszel lehet számítani. A lapunknak nyilatkozó Ugron Nóra szerint mind szervezete, mind a helyi családok bizakodóak a bíróság várható döntésével kapcsolatban.

A pataréti szeméttelepre kitelepítettek jelentős része egyébként dolgozik, többségük a városi köztisztasági hivatalnál. Munkájuk során, de még otthonaikban is gyakran éri őket inzultus, és az önkormányzat mellett a hatóságok emberei is gyakran vegzálják őket. Ugron elmondása szerint egy esetben a rendőrség szabályos razziát tartott a telepen, és kifejezetten agresszívan léptek fel az ott élőkkel szemben.

A 2010-es beköltöztetés során nem mindenkinek jutott hely egyébként, akkor mindössze 40 „moduláris házat” építettek szükséglakhatás céljára a hatóságok, a fennmaradó családok elhelyezését egyszerűen úgy oldották meg, hogy engedélyezték nekik, hogy a területen saját építésű kunyhókat építsenek.

A helyzet pozitív változását jelenleg kizárólag a radikálisabb lakhatási aktivisták társadalmi küzdelmétől, és az Ember Jogok Európai Bíróságának jogi határozataitól lehet várni, a jobboldali etnicista városvezetés – élén a korábbi román miniszterelnökkel, Emil Boc-kal – az eddigi politikáján aligha fog változtatni a belátható jövőben.