2015-ben, miután több mint 1,2 millió ember kért menedékjogot az EU-ban, az egykor jelentéktelen uniós ügynökség, a Frontex rövid idő alatt az európai határigazgatás tartóoszlopává vált: több pénzt és személyzetet kapott az ügynökség, ráadásul egyfajta konszenzusos intézménnyé is vált a tagállamok számára a migráció ügyét illetően. A Frontex költségvetése 2006-os létrehozása óta 19-szeresére nőtt és 2027-re várhatóan 10 ezer határ- és partiőre lesz.

Az ügynökséget sok kritika is éri. A tavalyi évben világra került egy felvétel, amelyen a Frontex hajója szándékosan hullámot vert az Égei tengeren, hogy így lökje vissza a menekültek gumicsónakját. Újságírói nyomozások alapján legalább öt másik ehhez hasonló eset történt.

Egy európai parlamenti bizottság ezért nemrégiben  kivizsgálta a Frontex működését és súlyos hibákra bukkant a szervezet működésében.

A jelentés szerint a Frontex egyik problémája, hogy nem vizsgálja ki a menedékkérőkkel szemben elkövetett jogsértések ügyeit, csupán kikéri azokról a tagállamok véleményét és készpénznek veszi azt. „Választ kértek a [görög] kormánytól, és amikor a kormány letagadta a [visszalökéseket], az ügy lezárult” – meséli Tineke Strik, zöld EP-képviselő az Égei tengeren tapasztalt problémákról.

A másik legfőbb probléma maga a vezetés mikéntje. Fabrice Leggeri, a francia belügyminisztérium illegális migrációért felelős volt vezető tisztviselője, 2015 óta a Frontex főigazgatója. Leggeri kritikusai szerint centralizálta hatalmát az ügynökségben, és máig nem vett fel 40 alapjogi megfigyelőt, amint az az uniós jog előírja.

Az EP jelentése szerint 63 hivatalnok dolgozik Leggerinek – összehasonlításképp, Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének 30 ember dolgozik közvetlenül. Az EP-képviselők szerint Leggeri késleltette három másik igazgató felvételét is, akik ellensúlyozhatták volna a hatalmát az ügynökségen belül és akiknek felvételét szintén előírja az uniós jog.