Csaknem két hónapja írt levelet Csordás Anett ellenzéki előválasztási képviselőjelölt Kocsis Máténak, a nyolcadik kerületet is magába foglaló budapesti 6-os választókörzet fideszes országgyűlési képviselőjének. Levelében Csordás tiltakozott az akkor még eredeti formájában előkészítés alatt álló bérlakástörvénnyel kapcsolatban, és tiltakozása mellett több kérdést is feltett Kocsisnak.
A fideszes képviselő azonban hosszú hetekig nem reagált a megkeresésre, és csak most küldött rá választ, miután már gyakorlatilag megbukott a többek szerint csak a fideszes holdudvarnak kedvező, bérlakások kötelező elidegenítéséről szóló törvényjavaslat.
Kocsis válaszában úgy fogalmazott, hogy Csordás kritikáinak megcáfolása „okafogyottá vált”, tekintve, hogy mennyi változáson ment keresztül azóta a javaslat. Csordás Anett megjegyezte, hogy ezek a változtatások épp a többek között miatta és sok más tiltakozó miatt történtek meg.
Csordás ezután beszámol egy a Kocsis-levélben található visszatámadásról is:
„A slusszpoén azonban még csak ezután következik. A Rimán Edina kabinetfőnök aláírással (!!!) ellátott Kocsis-levél végül ugyanis azt javasolja: vizsgáljam meg, hogy a jelenlegi józsefvárosi vezetés, hány „bérlakást adott el ismerősöknek, barátoknak”.”
Csordás, miután közli, hogy a jelenlegi józsefvárosi vezetés senkinek nem adott el külön eljárásban önkormányzati tulajdonú lakást, felhívja rá a figyelmet, hogy a válaszlevelet Kocsis nevében az a Rimán Edina írta alá, aki még a fideszes városvezetés idejében
2,7 millió forintos áron jutott hozzá a szintén fideszes vezetésű szomszédos 7.kerületi, 47 négyzetméteres, korábban önkormányzattól bérelt lakásához.
A több mint 100 ezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő bérlakástörvény első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért.
A javaslat hatalmas tiltakozási hullámot indított el, civilek és politikusok is nemtetszésüket fejezték ki, és 20 szakmai szervezet (többek közt A Város Mindenkié, a Habitat for Humanity, a C8 és a Civil Kollégium Alapítvány) kérte arra a képviselőket, hogy ne szavazzák meg sem az eredeti törvényjavaslatot, sem annak bármilyen módosítását.
„Mindezek alapján felhívjuk a Tisztelt Képviselőt, hogy ne szavazza meg sem az eredeti törvényjavaslatot, sem annak bármely módosító indítványát! Helyette kezdeményezzen széles körű valós szakmai és társadalmi vitát a Lakástörvény szükséges módosításáról, mely alapját képezheti a megfizethető lakáshoz jutásból kizárt, széles társadalmi csoportok helyzetének javítását célzó új lakáspolitikának” – írták.
A tiltakozások hatására később az első verzióval szemben jelentősen átírták az eredeti törvényt. Az új változat kizárólag olyan lakások esetében áll fenn, amelyek világörökségi helyszínen vannak és annak védőövezetében, műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.
A törvény jelentősen felpuhított verzióját azonban hiába szavazta meg a Ház, az még Áder János köztársasági elnöknek sem tetszett, aki aláírás helyett normakontrollra megküldte azt az Alkotmánybíróságnak.
