A gazdaságilag legerősebb húsz ország, a G20-as csoport gazdasági és pénzügyminiszterei politikai megállapodást kötöttek a globális minimumadóról szombaton. A részleteket októberre tisztázhatják, és 2023-ban élesedhet az új rendszer, mondta Olaf Scholz német alkancellár.
Az évek óta létező, a G7-ek által is támogatott elképzelés szerint mindenhol legalább 15 százalékos társasági adót vetnének ki az adóparadicsomok felszámolása érdekében.
Véget vetnének annak a gyakorlatnak is, hogy a cégek olyan országokban adóznak a profitjuk után, ahol kifejezetten alacsony az adókulcs, miközben a világ más pontjain árulják a termékeiket vagy szolgáltatásaikat.
A találkozót népes tiltakozások kísérték, írja a Taz híroldal. Közel 1000 ember, a globalizáció ellenzői és a G20-ak klímapolitikájának kritikusai tiltakoztak a Velencében megtartott csúcstalálkozó idején.
Ám nemcsak ők fejezték ki az elégedetlenségüket.
Ki tartja majd a szavát?
Kritika érkezett a Bundestag CDU/CSU-frakciójából is. Antje Tillmann kereszténydemokrata politikus, a CDU/CSU-frakció gazdaságpolitikai szóvivője arra figyelmeztetett, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által 2019-ben kidolgozott globális minimumadó-szabályozás egyik célja sem teljesült.
„Ahelyett, hogy egy nagyobb lépést tettünk volna az adók elosztásának igazságosabb módja felé, éppen ellenkezőleg jártunk el”, mondta el Antje Tillmann.
A OECD által kidolgozott reform legfőként az alacsony adók versenyét igyekezett kiküszöbölni.
A terv úgy szólt, hogy ha egy cég leányvállalatának adója az adott országban nem éri el a megegyezés szerinti mértéket, a különbözetet az anyavállalat országa szedheti be. Amennyiben pedig ez az állam sem kíván ezzel élni, a többi leányvállalat országainak nyílna módja az adó beszedésére.
Így ha egy állam olyan adókulcsokat vezet be vagy olyan adókedvezményt nyújt, amely alacsonyabb adóterhelést eredményez az elvártnál, azzal lényegében más államok költségvetését támogatta volna.
Eredetileg az volt az elképzelés, hogy a tervezet korlátozza a romboló adóversenyt. Ám a most elfogadott megállapodás arról szól, hogy a 132 megállapodó állam önmaga döntheti el, bevezeti-e a minimumadót vagy sem.
„Teljesen bizonytalan, hogy ki fogja itt tartani a szavát a következő években. Még az sem világos, hogy az Európai Unió beleegyezik-e a reformba, mivel három tagállama is aközött a 7 ország között található, amelyek az OECD tervét ellenezték”, mondta el Tillmann.
A pénzügyi szektorra nem lesz érvényes
A minimadó emellett nem érvényesül a pénzügyi szektor cégei és a nyersanyag-kitermelő iparágak esetében. Előbbit az OECD párizsi tárgyalásán Nagy-Britannia lobbizta ki.
Tillmann szerint ezzel nem érnek el mást az államok, mint hogy „megszilárdítják a fejlődő országok kizsákmányolását, és magukra hagyják őket a nemzetközi adóversenyben”.
A tervek szerint a nagyvállalatok számára 15 százalékos minimumadót vetnek ki, és a feltörekvő gazdaságok is több adóbevételhez jutnak. A tervezet azokat a legnagyobb cégeket (általában techóriásokat) érintené, amelyek a valós működési helyük magasabb adóit elkerülendő adóparadicsomokba jelentik be magukat, így elkerülve a közösbe való befizetést.
Hét ország – köztük Írország, Magyarország és Észtország – azonban nemrégiben megtagadta a megállapodás aláírását.
Magyarország nem támogatja
A globális minimumadó kapcsán, amely a magyar kormány jelenlegi adópolitikájával szembemegy, Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy „most valakik kitalálták, hogy majd nem engedik, hogy verseny legyen az adópolitikából”. Szerinte abszurd, hogy bármilyen szervezet megmondja, milyen adó lehet Magyarországon, ráadásul itthon nem azért alacsony (9%-os) a vállalatok adója, mert mi „offshore-ozni” hívjuk ide a cégeket, hanem itt valós befektetések történnek.
Az OECD várhatóan októberig tisztázza a végső részleteket, és előterjeszti azt a tervet, miképpen hajtják majd végre az intézkedéseket.
Az új szabályokat 2022-ben kell törvénybe iktatni, majd 2023-tól lépnek hatályba.
