A Levegő Munkacsoport (LMCS) indított petíciót az aHang felületén, melyben a budapesti úthasználati díj bevezetését követelik Karácsony Gergely főpolgármestertől. A szervezet már többször felszólította a városvezetést, hogy éljen a lehetőséggel.

Az LMCS javaslata szerint az útdíjból befolyó összegeket a rászorulók megsegítésére és a környezetbarát közlekedés támogatására lehetne fordítani.

Azt kérik a főpolgármestertől, hogy készíttessen egy megvalósíthatósági tanulmányt az úthasználattal és szennyezéssel arányos útdíj bevezetéséről, melyből a fenti programokat finanszírozhatná a főváros, tehát felcímkézett bevételek lennének.

A szervezet több érvet is felhoz a gépjárműforgalom csillapításának fontossága mellett, mint írják,

„Óriási károkat okoz a budapestieknek a hatalmas gépjármű-közlekedés. Csak a dugók miatt évente több mint 300 milliárd forint a veszteség. A gépjárművek okozta összes környezeti és egészségügyi kár pedig meghaladja az évi 1000 milliárd forintot.

Budapesten csak a rossz levegő miatt (aminek egyik fő okozói a gépjárművek) évente mintegy 2500 idő előtti halálozás és kétszázezer megbetegedés történik, számtalan szív- és keringési elégtelenség, az asztma és a tüdőrák írható a számlájára.”

Az LMCS szerint az útdíj bevezetésével megszűnnének a dugók, mivel az emberek jobban meggondolnák az autóhasználatot, és értelemszerűen a közösségi alternatívák, vagy a kerékpáros közlekedés felé fordulnának. Ezzel élhetőbbé válna a város, és csökkenne a károsanyag-kibocsátás. Ez egyrészt helyben is jó hatással lenne a város levegőjére, másrészt az autók kipufogógázában megtalálható üvegházhatású szén-dioxid kibocsátás csökkenése globális szinten is jót tesz a klímaváltozás elleni küzdelemben – még ha egy Budapest méretű város forgalomcsökkentése nem is nyom sokat a latban, valamennyit mindenképp számít.

A szervezet úgy képzelné el az útdíjszámítást, ahogy a teherautók útdíját számolják a főutakon. Ennek mértéke négy tényezőn alapul:

• megtett út,
• károsanyag-kibocsátás,
• tengelyterhelés,
• valamint az útvonaltól.

Javaslatuk szerint az útdíj különböző mértékű lenne csúcsidőben és kívüle.

Emlékeztetnek, hogy Fürjes Balázs államtitkár Lukács Andrásnak, az LMCS elnökének küldött levelében kifejtette, hogy

„a Fővárosi Önkormányzatnak kell meghatároznia, hogy kíván-e útdíjfizetést alkalmazni az útjain vagy nem, illetve, ha igen, azt milyen rendszerben tervezi. Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat ilyen szándékkal él, és ehhez a szabályszerű alkalmazás érdekében állami jogszabályalkotási intézkedés is szükséges, továbbá ezt a Főváros a kormányzati szerveknek hivatalosan jelzi, abban az esetben a jogszabály-előkészítési és kapcsolódó egyeztetések megkezdésére rendelkezésre állunk, illetve szakmai és stratégia támogatásunkat, közreműködésünket biztosítjuk.”

Érdemes megjegyezni, hogy Fürjes államtitkárral szemben a kormánypárt általánosságban igen kritikusan viszonyul az útdíj ötletéhez, bár a kormánymédiában elsősorban a kerékpársávokat ekézik előszeretettel.

Az LMCS részletes szakmai anyaga itt olvasható el. Ebben részletesen meghatározzák, hogy milyen területen tartják előnyösnek az útdíj különböző formáinak bevezetését, ahogy a különböző típusok előnyeit és hátrányait is felsorolják. Így például a kordonos rendszer bevezetését a Hungária körút vonalában javasolják, míg az elektronikus útdíjat különböző zónák kialakításával a főváros teljes területén alkalmazhatónak találják, emellett kifejtik utóbbi megoldás előnyösebb mivoltát.

A számos előremutató ötlet között fájó pont, hogy – noha a befolyó összegekből támogatnának rászoruló csoportokat – a javaslat nem tér ki a különböző csoportoknak adott kedvezményekre, mit fogalmaz, „kedvezmény nincs”, ezzel szemben a célzott támogatások rendszerét javasolják. Mindazonáltal vannak olyan társadalmi csoportok, melyek jobban rá vannak utalva az autóhasználatra (például a mozgássérültek), és a rendszerbe potenciálisan bele vannak kódolva egyéb igazságtalanságok, ha nem megfelelően alkotják meg.

Így például a napjainkban egyre jobban terjedő villanyautók és konnektoros hibridek tulajdonosait aránytalanul jutalmazhatja a rendszer. Holott több tízmilliós Teslák és villamos Mercedesek tulajdonosai jellemzően nem szorulnak rá a kedvezményekre, a fővárosi infrastruktúrát ugyanakkor súlyosan terhelik a furgonnyi méretű és tömegű járművek – amire egyébként a tengelyterhelés alapján számított díjazás reflektál.

Ráadásul ezek a járművek amellett, hogy nem helyben szennyeznek, jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak, ezzel szemben egy negyedszázados Suzuki Swift, amit jellemzően a kevésbé tehetősek használnak, adott esetben lehet hogy többe kerülne tulajdonosának, mint egy új luxusautó. Az ilyen jellegű igazságtalanságok természetesen korrigálhatók a döntéshozók céljainak megfelelően.

Az LMCS korábban is számos javaslattal élt Budapest vezetése felé, ugyanakkor ezek eleddig jellemzően nem teljesültek. Így a Fővárosi Közgyűlés által megítélt Budapestért díjat sem vették át tavaly év végén. Mint akkor írták,

„Örömmel fogjuk átvenni a Budapestért Díjat akkor, amikor majd Budapest egyetlen hivatalos levegőminőség-mérő állomásán sem fogja a légszennyezettség koncentrációja túllépni a megengedett határértéket egy teljes éven keresztül”.

Karácsony Gergely főpolgármester Facebookon reagált.

Posztjában többek között kifejtette,

„Pont ez a civil szervezetek dolga. Az elégedetlenség. Ez az elégedetlenség adja a feladatot a politikának, hogy ne engedjen a céljaiból, hogy hallgasson az állampolgárokra, a civilekre és azok szervezeteire. Hogy a valós problémákkal szálljon harcba és ne kreáljon nem létezőket. Ezért nem szereti a civil szférát a kormány és ugyanezért építünk a munkájukra, halljuk meg a véleményüket, ha kritikus is, mi szabadságszerető, haladó politikusok. Lukács András és az általa alapított és vezetett Levegő Munkacsoport Budapest, sőt az ország zöld lelkiismerete. A Budapestért-díj ideiglenes visszautasításának üzenete világos. Bár az ellenszavazat nélkül, a Fővárosi Közgyűlés által odaítélt elismerés a legméltóbb helyre kerülne, a Fővárosi Önkormányzat még nem méltó arra, hogy átadja. Valóban nem. Még nem.”

A főpolgármester arról is ír, hogy a díj visszautasítása figyelmeztetés, és ennek megfelelően tovább fogják folytatni a főváros zöldítését, és valódi környezetbarát intézkedéseket készülnek hozni.

Karácsonyt 2019-ben többek között zöld programmal választották Budapest főpolgármesterének, ugyanakkor környezetvédő szervezetek szerint továbbra is rengeteg a tennivaló – még ha vannak is üdvözlendő fejlesztések, például – több más forgalmas út mellett – a körúti kerékpársávok (melyek megvalósítását egyébként érték kritikák kerékpáros szervezetek részéről).

Főleg Nyugat-Európában már több nagyvárosban is vezettek be az autóforgalmat korlátozó intézkedéseket. A legismertebb példa talán Amszterdam, ahol évtizedek óta a kerékpárosokat előnyben részesítő forgalmi szabályozás van érvényben, de a londoni behajtási díj is ismert – és a Levegő Munkacsoport anyagában hevesen kritizált – példa, Párizsban pedig augusztus végétől vezetnek be drasztikus, harminc kilométer per órás sebességkorlátozást.