Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Idén is több önkormányzati képviselő tett panaszt az önkényeskedő polgármesterek miatt

A veszélyhelyzet első hónapjai alatt a lényegében teljhatalmat kapó polgármesterek visszaéléseivel szemben több önkormányzati képviselő is jogvédő szervezet segítségét kérte, hogy panaszt nyújthasson be az illetékes kormányhivatalokhoz az önkényes döntések ellen. 2020 nyarán, a koronavírus-járvány elleni intézkedések nyomán bevezetett rendkívüli jogrend első etapjának végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)  részletesen is beszámolt ezekről az ügyekről.

A Mérce érdeklődésére Szabó Attila, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének munkatársa elmondta, hogy a 2020 novemberéberében újból bevezetett rendkívüli jogrend alatt, amely során egészen idén, azaz 2021. június 15-ig ugyancsak nem ülhettek össze a közgyűlések, a helyi testületek képviselői néhány esetben ismét jogsegélyért folyamodtak a TASZ-hoz.

Szabó Attila három újabb esetről számolt be lapunknak, ebből két panasz körülményei ismertek a a szélesebb nyilvánosság előtt is. Mint arról a sajtóban több helyütt is olvasni lehetett, az exjobbikos Mirkóczki Ádám még a tavaszi különleges jogrend idején váltotta le MSZP-s alpolgármesterét (aki nem mellesleg másod-unokatestvére, Mirkóczki Zita) a közgyűlés jóváhagyása nélkül.

Az egri polgármester egyszemélyi döntése miatt akkor Komlósi Csaba, az Egységben a Városért Egyesület képviselője, a kormányhivatalhoz benyújtott panasz mellett az alapvető jogok biztosához is fordult a TASZ segítségével. A biztos – noha nem kérte az Alkotmánybíróságtól az egyszemélyes döntéshozatalt lehetővé tevő jogszabály alkotmányossági vizsgálatát, azt megállapította, hogy a különleges felhatalmazás nem való politikai leszámolásokra.

A Mirkóczki-viszály nem maradt utózöngék nélkül: miután 2021 májusában Mirkóczki Ádám kilépett az ellenzéki frakcióból és az annak intézményes kereteit adó egyesületből is, a június 30-án újból összeülő közgyűlés több előterjesztése is foglalkozott a különleges jogrend alatt hozott polgármesteri döntések felülvizsgálatával.

Komlósi Csaba például mind a 24 darab, különleges jogrend alatt hozott rendeletet felülvizsgáltatná: 2020. november 7. és december 31-e között 6, ez év június 14-ig pedig még 18 polgármesteri rendelet született. Mirkóczki Zita pedig egy 825 millió forintos állami támogatás felosztásával kapcsolatos polgármesteri határozat visszavonására tett javaslatot – számolt be az Egri Ügyek.

Egy másik esetben Ács Rezső szekszárdi polgármester tevékenysége ellen emelt panaszt – Bomba Gábor, az Éljen Szekszárd (ÉSZ) nevű ellenzéki frakció vezetője. Immáron nem először: tavasszal többek között a város költségvetésének egyszemélyi elfogadása robbantott ki botrányt. Bomba egy június 15-i Facebook-posztja alapján most azt kifogásolta, hogy Ács az utolsó pillanatban is élt az egyszemélyi döntés lehetőségével, és módosításokat hajtott végre az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában úgy, hogy az ellenzék semmilyen értesítést vagy előzetes tájékoztatást nem kapott a polgármester döntéséről.

Az újabb szekszárdi konfliktusnak látványos tetőpontja volt az ellenzéki frakció tiltakozása a veszélyhelyzeti szünet utáni, június 22-i rendkívüli közgyűlésen: az ÉSZ tagjai demonstratíve kivonultak a testületi ülésről, miután mindössze egy nappal korábban értesültek csak a közgyűlés összehívásáról.


Az ügy előzménye az volt, hogy az ÉSZ június 8-án 16-ára kérte a rendes közgyűlés összehívását, amely kérésnek a polgármester nem tett eleget. Helyette – az ÉSZ szerint a képviselői jogokat jelentősen csorbítva – átírta az SZMSZ-t úgy, hogy július-augusztusban már  nem hívható össze a közgyűlés, ezzel gyakorlatilag őszig  bebetonozva az egyszemélyes irányítás intézményét.

Ács Rezső polgármester egyébként a veszélyhelyzeti „ülésstop” végeztével Facebook-oldalán így írt az elmúlt időszakról:

„A polgármesterek döntéseik meghozatalánál nem voltak kötve előzetes vélemények kikéréshez, ezt sem jogszabály, sem más helyi rendelet nem írta elő. Ennek ellenére a gyakorlat az volt, hogy lehetőség szerint minél több esetben kikértem a frakciók vagy a bizottságok véleményét. Voltak azonban olyan esetek, amikor a vélemények kikérését mellőztük, ezek általában törvénymódosításokból eredő, illetve a lakosság érdekeit szolgáló (pl. intézményekbe kézfertőtlenítők kihelyezése), vagy technikai (pl. beszerzések megindítása) jellegű döntéseknél fordultak elő, általában ilyen esetben az elsődleges cél az eljárások gyorsítása volt.”

Szabó Attila e két eset kapcsán elmondta: ahogyan Egerben, úgy Szekszárdon is a tavaly beadott panaszokat az illetékes kormányhivatalok azzal utasították el, hogy nem tudnak abban állást foglalni, hogy a polgármesterek valóban a különleges jogrend okául szolgáló helyzet elhárítása érdekében elkerülhetetlen és arányos intézkedéseket hoztak-e, pedig a TASZ szakértője szerint erre képesnek kellene lenniük.

(Fontos megjegyezni, hogy a Tolna Megyei Kormányhivatal esetében az Ács Rezső ellen tavaly benyújtott panaszra vonatkozik ez, az idén júniusi esettel kapcsolatos beadvány ügye még folyamatban van.)

A harmadik esetben egy borsodi falu képviselője tett panaszt a polgármester ellen. Az érintettek, illetve a település nevét a történet szereplőinek hozzájárulása hiányában nem tüntetjük fel. Itt a szervezeti és működési szabályzat lehetővé teszi, hogy ha a testület egy tagja méltánytalan megjegyzést tesz a település vezetőjére, akkor elvonhatják a képviselő tiszteletdíjának egy részét, a polgármester egy ízben élt is ezzel a lehetőséggel, és önhatalmúlag rendelkezett ilyen szankcióról. Szabó Attila szerint az már eleve problémás, hogy ilyen retorzióra lehetőséget adhat az szmsz, az pedig különösen, hogy a polgármester a hatalmával visszaélve hoz meg egy ilyen döntést.

Mint a fenti példák mutatják, mindhárom panasz olyan típusú, egyszemélyben hozott döntésekre irányult, amelyek finoman szólva sem kapcsolódnak szorosan magához a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, illetve annak megszervezéséhez, noha  a különleges jogrend alkotmányos funkciója szerint alapvetően erre lenne való.

A TASZ tavaly nyáron arról számolt be, hogy ennek ellenére a korábbi panaszok rendre lepattantak az önkormányzatok eljárásrendejét felülvizsgálni hivatott kormányhivatalokról azzal, hogy nagyjából minden meghozott polgármesteri döntés kapcsolódik a járvány kezeléséhez, ha a járvány szót említik az indoklásban.

Címlapkép: Facebook.