Hétfőn az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei tanácsülésén várhatóan újabb szankciók bevezetéséről fognak tárgyalni Fehéroroszországgal szemben, valamint szó esik Oroszországról, Irakról, a közel-keleti helyzetről és Latin-Amerikáról is. Az EU még májusban egy hárommilliárd eurós gazdasági csomag belengetésével próbálta demokratikus útra téríteni Lukasenka diktatúráját, ám most úgy néz ki inkább gazdasági szankciókkal próbálkozik.
Belaruszban tavaly nyár óta tartanak a különböző demonstrációk és sztrájkok az országot majdnem három évtizede uraló Alekszandr Lukasenka ellen.
Az eseményeket a Mércén is folyamatosan végigkövettük, itt találhatjátok az eddigi megmozdulásokról írt tudósításainkat és elemzéseinket.
Az elcsalt elnökválasztás és az azt követő rendőri erőszak miatt az Európai Unió korábban már számos belarusz vezető ellen alkalmazott szankciókat. Az EU által október elején bevezetett, a vezetők neveit tartalmazó listán jelenleg 88 ember és hét szervezet szerepel, közöttük Aljakszandr Lukasenka elnök és legidősebb fia, Viktor Lukasenka, aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt.
Az EU június elején vezette be eddigi legdurvább megszorító intézkedését az országgal szemben: abban állapodott meg, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén, és hozzáférjenek az Unió területén fekvő repülőterekhez. A lépésre az után került sor, hogy Fehéroroszország bombariadóra hivatkozva leszállásra kényszerítette a minszki repülőtéren a Ryanair Görögországból Litvániába tartó, és éppen a fehérorosz légtérben tartózkodó utasszállító repülőgépét, majd letartóztatta a fedélzeten utazó fehérorosz ellenzéki aktivistát, Raman Prataszevicset.
Az MTI információi szerint a jövő hét második felében esedékes EU-csúcsot előkészítő Külügyi Tanács hétfői ülésén új szankciós csomag elfogadása szerepel:
további 78 emberre és nyolc szervezetre terjesztené ki a megszorító intézkedéseket, illetve előirányozza gazdasági intézkedések meghozatalát is.
A célzott gazdasági korlátozások a fehérorosz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energia-, olaj- és vegyiparra, valamint Fehéroroszország hamuzsír (kálium-karbonát) exportjára is.
A Tanács napirendjén szerepel azon terv megvitatása is, amelynek alapján az
Európai Unió hárommilliárd eurós gazdasági csomagot tenne elérhetővé Fehéroroszország számára, többek között a demokratikus átmenet és a legfontosabb strukturális reformok támogatására, valamint a zöld és digitális fejlesztésekre.
A tervezett csomag segítené az innováció fellendítését, az éghajlatvédelmi intézkedéseket, valamint a demokrácia, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megteremtését. A gazdasági csomag mellett a javaslat kétoldalú keretmegállapodás megkötését is kilátásba helyezi az EU és a demokratikus Fehéroroszország közötti hosszabb távú kapcsolatok megerősítésére. A gazdasági csomagot még május végén jelentették be, akkor Ursula Von der Leyen azzal próbált ösztönzőleg hatni a rezsimre, hogy kijelentette, ,,amikor Fehéroroszország megkezdi a békés demokratikus átmenetet, akkor az EU ott lesz, hogy kísérje ezen az úton.”
Egy olyan diktatúrában azonban, ahol gyakorlatilag életveszélyes ellenzéki újságírónak lenni, kérdéses mennyire rezonál az EU-tól már jól megszokott gazdasági nyomásgyakorlás.
A hétfői uniós tanácskozáson várhatóan részt vesz Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is videókapcsolaton keresztül.
A tanácsülés napirendjén emellett szerepel a szorosabb kapcsolatok kialakítása a latin-amerikai országokkal, és szó esik Oroszországról, Libanonról, a mianmari szankciókról, valamint a Száhel-övezet és a közel-keleti békefolyamat helyzetéről.
