Orbán Viktor a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásának 30. évfordulóján tartott beszédet, amelyet élőben közvetített a Facebook oldalán. A beszéd nagy része az Európai Unió hanyatlásáról szólt, majd a kormány ezt megakadályozandó hét tézisét ismertette a miniszterelnök.

„30 éve szabadon” címmel posztolta Orbán Viktor ünnepi beszédét, amely csak elenyésző százalékban szólt magáról az évfordulóról, ehelyett inkább a május 9-én megkezdett, Európa jövőjéről szóló konferenciához volt hozzászólás. A konferencia célja, amely eredetileg 2020. május 9-én indult volna, de a világjárvány miatt el lett napolva, hogy teret nyisson „a polgárokkal folytatandó, az Európa előtt álló kihívások és prioritások kezelését célzó vita számára.”

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata szerint „bármely társadalmi helyzetű és az Unió bármely szegletéből érkező európai polgár részt vehet majd e vitában, az európai fiatalok pedig központi szerepet játszanak majd az európai projekt jövőjének alakításában.”

„Ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal a májusban megindított Európai Unió jövőjéről szóló vitában” – kezdte Orbán a beszédét, aki hangsúlyozta, hogy a vita az elnevezés ellenére nem Európa, hanem az EU jövőjéről szól.

A miniszterelnök az európai kultúra felmagasztalása után rögtön át is tért a beszéd végéig alkalmazott vészjósló hangnemre: „Európa örök, és ma is az, hiába csillog mások gúnyája fényesebben” – jelentette ki.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungra hivatkozva Orbán arról beszélt, hogy a németeknek csak a 45%-a gondolta úgy 2021 júniusában, hogy szabadon elmondhatja a véleményét, 44% az ellenkező véleményen volt, szerintük „könnyen megégetheti magát”, aki az iszlámról, a hazafiságról, vagy a hazaszeretetről elmondja, amit gondol.

Orbán további példákkal is szolgált arra, hogy az Unió hanyatlik: kiemelte, hogy a világ 50 legnagyobb cége között korábban tizenegy volt európai, ma csak hét. Az unió 30 éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína. Ma Kína 14-szer többet tesz. Az elmúlt 30 évben Kína kilencszeresére emelte katonai kiadásait, miközben a világ tíz legnagyobb katonai kiadásokkal rendelkező országa közt már csak két európai van. Orbán szerint az egységes belső piac többletjövedelmet hoz a tagállamoknak, de nem egyenlő arányban. Konvergencia helyett divergenciát látunk, csak Németország és Hollandia nyer az euró bevezetésével, a többi ország súlyos veszteségeket könyvel el.

„Mi történt a mi Európai Uniónkkal? Hová tűnt az európai álom?” – tette fel a költői kérdést a miniszterelnök. „Most, amikor az Európai Unió bajban van, nem fog magától megjavulni, átalakulni és helyes útra térni. Nekünk kell megjavítani, átalakítani és visszavezetni a helyes, egykor sikeres ösvényére is.”

Mindehhez Orbán szerint a „magunkfajta szabadságharcosokra” van az EU-nak szüksége.

Ezek után a miniszterelnök felsorolta azokat a téziseket, amelyekkel hozzájárul a magyar kormány az összeurópai vitához, és amelyet „reményei szerint” a magyar parlament hasonló állásfoglalása követ majd.

1. Orbán szerint egy birodalmi jellegű Unió felé robogunk, ami a demokrácia hiányához vezet, mivel európai démosz nincs, csak nemzetek vannak, démosz nélkül pedig nem lehet demokráciát építeni. Ezzel szemben „mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják.”
2. Brüsszelt ma azok irányítják, akik felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket, célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint mindezt az EU jogrendszerei és intézményei inkább elősegítik, mint akadályozzák.
3. A harmadik tézis az utóbbi időben valamivel ritkábban hangoztatott „Soros-hálózatról”szólt: az EU Orbán szerint Európán kívüli hálózatoknak, például a Soros-hálózatoknak játszotta ki a hatalmat. „A politikai testületté alakult bizottság jelentéseket készített a tagállamokról, de ezt a munkát kiszervezték az NGO-khoz, álcivil szervezetekhez, amelyek szinte kivétel nélkül Soroshoz tartoznak” – véli Orbán.
4. A miniszterelnök szerint közös gazdasági siker nélkül az unió szét fog esni, azaz ha kiderülne, hogy a tagállamok külön-külön jobban tudnak gazdálkodni, akkor az az unió végéhez vezet. „Ezért nekünk, akik az Európai Unió hívei vagyunk, olyan politikát szabad csak támogatni, amely kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít.”
5. A következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz (népvándorlás, migráció és pandémia), ebben a korszakban kell biztonságot teremteni és sikeresnek lenni a világgazdaságban. Ennek előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása. A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitása védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával.

6. A nemzeti parlamentek szerepét jelentősen növelni kell az Európai Parlamentben (amely a miniszterelnök szerint zsákutcának bizonyult az európa demokrácia szempontjából), ezt Orbán úgy érné el, hogy a nemzeti törvényhozásokból küldene képviselőket  az intézménybe az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára. A nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni, hogy az Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy látják, hogy az nemzeti hatásköröket sért.

7. Az utolsó tézis Szerbia EU-s tagságáról szólt, akiket Orbán szerint fel kell venni az Unióba.

„Végre nyíltan beszélhetünk a bajokról, mindenről, ami sérelmes és bántja a tagállamok polgárait. A pódiumot is megácsolták számunkra, remélem, annak látom, ami. Csak kellő intellektuális bátorság kell, és a saját céljainkra használhatjuk.” Orbán szerint ez egy lehetőség arra, hogy az EU elszovjetesedését és Brüsszel elmoszkvásodását megállítsuk, aki azzal zárta a beszédét, hogy „mi vagyunk Európa jövője”, majd hozzátette, hogy „a Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok.”

A teljes beszédet itt lehet megnézni: