Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement national, RN) elnökét, Bruno Retailleau-t, a Republikánus Párt elnökét, és Éric Zemmourt, francia publicistát idézi a 460 orgánumot magába olvasztó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában álló több híroldal is a „franciaországi állapotok” kapcsán.

Az Éric Zemmour: Franciaország haldoklik című írás olyannyira érdekesnek tűnik, hogy szinte az összes megyei online híroldal érdemesnek tartotta a leközlését. Az összeállítás a V4NA hírügynökségtől származik, amely szintúgy a KESMA érdekeltségének körébe tartozik.

A hírösszeállításból – többek közt – megtudjuk, hogy a szélsőjobboldal Nemzeti Tömörülés elnöke – amennyiben jövőre elnökké választják – „megvonná a menekültstátuszt a Franciaországban elítélt bűnözőktől”, a szélsebesen a szélsőjobb irányába tartó Republikánus Párt elnöke szerint „az országban megnövekedett erőszak a kormány túlzott engedékenységének eredménye”, de azt is, hogy „a világhírű francia esszéista”, Éric Zemmour úgy véli, hogy „Franciaország haldoklik, olyan mértékű migrációs hullám sújtja, amelynek következtében a teljes népesség kicserélődik”.

Zemmour nem először szerepel a KESMA-birodalomhoz tartozó sajtóban. Az Origo előszeretettel idézi, amikor olyan kijelentéseket tesz, amelyek egybecsengnek a magyarországi kormány nézetével. Így például amikor arról beszél, hogy a „szocializmus nem tűnt el, csak veszélyes liberalizmussá alakult”, a bevándorlás és a dzsihád ugyanaz, de akkor is, amikor „az egyik legsikeresebb európai esszéíró” Magyarországot és Lengyelországot említi meg „követendő példaként”. Ugyancsak gyakori szereplő a „filozófus-esszéíró” a Magyar Nemzetben, és a Mandiner portálon is. Utóbbiban ha nem Zemmour beszél a „népességcseréről” vagy „szellemi felcserélődésről”, akkor egyenesen a fogalom megalkotója, Renaud Camus.

De kicsoda a töretlen népszerűségnek örvendő Zemmour?

Annak érdekében, hogy Olvasóink eligazodjanak a  Le Figaro Magazine publicistájának, rádiós-és tévés csatornák kedvelt szélsőjobboldali közszereplőjének gondolataiban – akinek elismert világos törekvése a republikánus jobboldal és a szélsőjobb közötti szakadék eltörlése a szélsőjobb zászlaja alatt –, kiválasztottunk tőle 5 idézetet.

1. „A feketék és a fehérek két különböző fajhoz tartoznak, és ez a különbség a bőrszín alapján is érzékelhető, anélkül, hogy hierarchikusan rangsorolnák őket” – mondta el az Arte televízió műsorában 2008. november 13-án. Majd kijelentette: „A faj szakralizálását a náci időszakban és azt megelőzően a faj figyelmen kívül hagyása és tagadása követte. Számomra mindkettő egyformán nevetséges hozzállás.”
2. „A férfi természete szerint szexuális ragadozó, aki erőszakot alkalmaz.” (Éric Zemmour: Le Premier sexe, 32-33.)
3. A „munkaadóknak jogában áll elutasítaniuk az arab és a fekete munkásokat”. A France Ô című műsorban tett kijelentése miatt a bíróság pénzbírságra kötelezte Zemmourt.
4. „A legtöbb emberkereskedő fekete és arab… ez tény”. A kijelentése miatt, mivel nem sikerült bizonyítania, a bíróság megfeddte Zemmourt. Ugyan faji rágalmazásért nem ítélték el, ám a bíróság kimondta, Zemmour nézete „sokkoló”.
5. A „meleg ideológia” az egyik fő eszköz arra, hogy a „férfit arra biztassák, hogy olyan nővé váljon, mint a többiek”, hogy „átvegye a nők viselkedését”. A Petit Frère című könyvében egy szereplő azon töpreng, hogy a társadalomban milyen helyet kellene adni a homoszexuális egyéneknek. Erre jut: „Minden hagyományos társadalomban, amely a szégyenre és a titoktartásra, az élet tiszteletére és a halálfélelemre épül, a »melegeket« megbélyegezték és elszigetelték volna, mint a régi idők leprásait”.

(The New York Times, Átlátszó, Humanité)