A Nagy Tavak Koalíció és a Greenpeace közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága nem vette tárgysorozatba a nagy tavak természeti és kulturális értékeinek védelmét szolgáló törvényjavaslatot, így el se fog jutni az országgyűlésig.

A javaslatot annak ellenére kaszálta el a fideszes többség, hogy a jövő nemzedékek szószólója is kiemelte a természeti értékek védelmének fontosságát, amiről az Alaptörvény is rendelkezik.

A sajtótájékoztatón a Mérce is ott volt, felvételünk az alább nézhető vissza.

Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője szerint szerint betegesen pénzéhes befektetői csoportok nyomulnak a nagy tavak partján, miközben ezen élőhelyek, az egész társadalmat szolgáló természeti, kulturális értékek védelme mind a jelenlegi, mind a jövő generációk számára kiemelt fontosságú.

Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület aktivistája szerint valamennyi balatoni településen szólni kellene a vészharangnak, mert a helyi lakosokat szorítják ki a befektetők a partokról. Mára alig maradt a magas minőségű nádasból, helyükre luxusszállók, apartmanok, kikötők épülnek 86 ezer ember írta alá az ezek ellen tiltakozó támogatóik. Az aktivista a szabadstrandok eltűnésére is felhívta a figyelmet.

Elmondta, hogy a Velencei-tó déli partján is elkezdődött a telkek kiértékesítése, a partmenti védősáv mérete csökkent, és annak ellenére nőtt a beépíthetőség mértéke, hogy országos jelentőségű természetvédelmi terület. Ez véleménye szerint nem összeegyeztethető sem a lakók érdekeivel, sem a környezetvédelmi érdekekkel.

Beszámolt a tatai Öreg-tó mellé építendő szálloda elleni küzdelemről is, ahol noha érvényesnek tűnő népszavazási kezdeményezést indítottak a helyiek, a polgármester a veszélyhelyzeti döntéshozatal jegyében egymaga változtatja a helyi szabályozásokat, harcosan kiállva a szállodabefektetők érdekei mellett.

A Fertő-tónál pedig elkezdődött a rombolás, a természetvédelmi területen úgy a flórát mint a faunát károsítja a beruházás érdekében. A beruházó nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá vált, területe megnégyszereződött, és ömlik bele a közpénz is. A Fertő-tó barátai szerint azonban a tó mindenkié, amit meg is kell őrizni ebben a formájában.

Kun Zoltán, a civilek delegáltjaként vett részt a bizottság ülésén. Véleménye szerint egy játszma zajlik a természetvédelmi területek védelmével. Mint mondta, hiába hivatkoztak az alkotmányra, miszerint mindenkinek, az államnak és a lakosoknak is kötelessége a természet védelme, a kormánypárti többséget nem hatotta meg az Alaptörvény betűje.

Úgy látta, az egyetlen pozitívum, hogy összpárti támogatást élvezett a javaslat, miután egy képviselő kiszavazott a frakciójából. A javaslat azonban így sem fog eljutni az országgyűlés elé, annak ellenére, hogy 75 magyarországi civil szervezet írta alá a petíciót.

Fölháborítónak találta, hogy a fejlődést a leburkolt négyzetméterek és a felhúzott épületek méretében mérik, nem abban, hogy mennyi természetes élőhely marad fenn.

A javaslat lesöpréséről a Párbeszéd is beszámolt a bizottsági ülésről. Kocsis-Cake Olivio, a párt képviselője – és a fenntartható fejlődés bizottság tagja – emlékeztetett, számos alkalommal pusztították befektetői érdekekből a tópartokat az elmúlt években.

Mint mondta, a javaslat közös ellenzéki javaslatként került a bizottság elé.

Azonban a fideszesek minden érdemi hozzászólás és kritika nélkül „sunyin leszavazták ezt a javaslatot”.

Ezzel véleménye szerint pofont adtak a civil kurázsinak, miután országszerte összefogtak a szervezetek és kidolgoztak egy javaslatot, ennek ellenére sem a civilek, sem az ellenzéki képviselők nem adják fel, továbbra is képviselni fogják a javaslatát.

Emellett levélben fordulnak Áder János köztársasági elnökhöz, hogy biztosítsa, hogy a törvényjavaslat az országgyűlés elé kerüljön.

Az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága csütörtökön, reggel kilenctől tárgyalta a nagy tavak védelméről szóló törvényjavaslatot, melyet civil kezdeményezésre adtak be közösen, önálló indítványként az ellenzéki pártok képviselői. A bizottsági ülésen részt vett a Balaton, a Fertő-tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei-tó menti beruházások ellen tiltakozó civileket összefogó Nagy Tavak Koalíció több tagja is, erről Facebook videóban számoltak be.

A civilek levelet is küldtek a bizottság tagjainak, hogy felhívják figyelmüket a döntés súlyára.

A civilek két nappal a bizottság ülése előtt komoly támogatást is kaptak a jövő nemzedékek szószólójának személyében, aki részletes dokumentumban foglalta össze, miért fontos a társadalmi és kulturális értékek védelme.

A „zöldombudsman” most konkrétan a Fertő tavat érintő szállodaberuházás kapcsán emelte fel a szavát, amelyben – mint ahogyan arról tavaly nyáron a Mércén is beszámoltunk –  társadalmi kezdeményezésre mintegy tizenegyezer magyar és hétezer osztrák állampolgár a „Fertő-tó korszerű és tájba illő fejlesztéséért” c. nyílt petícióban szólított meg őt, illetve hivatalát. A petícióban megfogalmazott cél, hogy megakadályozzák „egy túlméretezett beruházás megvalósulását”, és egyben szorgalmazzák „a Fertő tó természetes értékeit megőrző fejlesztését”.

A szószóló szerint az alaptörvénnyel is szembe megy ezen értékek pusztítása, és felhívta a figyelmet, hogy

„Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény kontextusában is hangsúlyozta már, hogy a P) cikk védelmi körébe tartozó természeti kincsek esetén nem lehet a földhasználat jogával rendelkező személy kizárólagos saját vállalkozási érdekének tekinteni a természeti kincsekkel történő gazdálkodást, hiszen »az nem csak egyéni jogosultságot testesít meg, hanem közvetetten az egész társadalom érdekkörébe is tartozik.« A testület kimondta továbbá,hogy a környezet– és természetvédelem megvalósítása az állam részéről mindig egyfajta önkorlátozást feltételez. Mindezen elvi megfontolásoknak az egyedi hatósági eljárásokban, az állami szervek által a versengő érdekek között elvégzendő méltányos mérlegelés során is irányadónak kell lennie. A beruházásokhoz fűződő magánérdekek tehát az Alaptörvény értékrendje és szabályai szerint nem írhatják felül a jelen és a jövő közérdekét érintő természetvédelmi érdekeket.”

Kifejtette továbbá, hogy

„a természeti környezetet csupán »kiaknázó«, a rövid távú gazdasági érdeket előtérbe helyező döntések folytán eltűnő értékek, a környezet leromlása épp azt az értéket lehetetleníti vagy értékteleníti el akár már középtávon is, amiért eredetileg érdemessé válik egy ilyen terület a beruházásra: a szép és harmonikus természeti környezet zavartalan élvezetét.”

Mint Bándi Gyula írja, a petíció nyilvánosságra hozatalával egy időben keresetlevél benyújtására került az ügyben (az ügyben a Greenpeace indított közigazgatási pert), és bár az alapvető jogok biztosáról szóló törvény „kizárja a biztos vizsgálati lehetőségét olyan kérdésben, amelyben a határozat ellen közigazgatási per indult”, a jövő nemzedékek szószólja úgy véli, „mindenképpen indokolt egy figyelemfelhívásban összegezni a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében az Alaptörvényből eredő alapjogi kereteket”.