Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A lakásmaffia és az ingatlanspekuláció fellángolásától tartanak a civil szervezetek a kormány terve miatt

Böröcz László fideszes parlamenti képviselő kedd éjszaka benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, ami vételi jogot biztosítana az önkormányzati lakást bérlőknek, ha az illető már legalább 2020 december 31. óta béreli a lakást. A módosítás a lakásforgalmi érték 30%-ában állapítaná meg a vételárat, ami a bérlés idejétől függően akár 10,5%-ra is csökkenhet.

A kormány tehát nagyfokú lakásprivatizációra készül, amelyet az ellenzéki polgármesterek élesen elítélnek, mondván, a „rablóprivatizáció” be fogja betonozni a már most is súlyos méreteket öltő lakhatási szegénységet. Ráadásul az intézkedésnek bizonyítottan több NER-közeli kedvezményezettje lehet.

A civil szervezetek is felháborodtak a tervezett törvénymódosításon.

A Habitat for Humanity magyarországi szervezete szerint a lakástörvény módosítása „lakhatási katasztrófához vezetne”, és az intézkedést úgy jellemezte, mint „a haldokló bérlakásszektor és a szociális lakáspolitika kegyelemdöfése” és „a közvagyon felelőtlen elherdálása”. A Habitat továbbá álságosnak tartja, hogy a javaslat szövegezésében az szerepel, hogy az intézkedéssel lakástulajdonhoz juthatnának azok, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, mivel a kormány lakáspolitikája is hozzájárult a lakáspiaci árak növekedéséhez.

A szervezet szerint a bérlakásállomány zsugorítása évtizedekre el fogja lehetetleníteni az érdemi szociális lakáspolitikát.

A Városkutatás Kft. állásfoglalása szerint a kormány lakáspolitikája már 2010 óta a magántulajdon intézményét erősíti és a magasabb jövedelmű családokat szolgálja, a mostani javaslat is ebbe a sorba illeszkedik. A szervezet szerint a privatizáció a legszegényebbeket olyan tulajdonhoz juttatná, amelyeket nem bírnak majd fenntartani. Ez egyébként egyezik Pikó András VIII. kerületi polgármester véleményével, aki szerintpár millióért, kölcsönből, alkalmi vétel lesz azoknak is, akiknek a bérleti díj kifizetése ma is napi gondot okoz, de felújításra, karbantartásra már biztosan nem lesz forrásuk„.

A Városkutatás Kft. szerint a javaslat új táptalajt biztosíthat majd a lakásmaffiának és az ingatlanspekulációnak is.

Ezzel a kormány további családok utcára kerülését kockáztatja, bünteti a lakhatási problémát komolyan vevő önkormányzatokat, és növeli a területi szegregációt, mivel a bérlakásállomány csökkenésével a szegények kiszorulnak a városokból, és ezáltal a munkalehetőségekből is – vélik a városkutatók.

Czirfusz Márton, a Periféria Központ munkatársa szerint ha ebben a formában elfogadják a javaslatot, akkor a lakhatási szegénység egészen biztosan nőni fog, az önkormányzatok szerepe a lakhatási politikában pedig végképp ellehetetlenül.

Mivel a törvényjavaslat jelenleg semmilyen szabályt nem állít arról, hogy a vevő mennyi ideig nem adhatja tovább a megvásárolt ingatlant, Czirfusz Márton is az ingatlanmaffia és az ingatlanspekuláció fellángolásától tart.

Jelenlegi állás szerint ugyanis könnyen előfordulhat az, hogy valaki akár a piaci ár 10,5%-áért megvesz egy lakást, majd másnap eladja a 100%-os árért, amiből ugyebár 90%-os haszna lesz. Ez különösen nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik a nyomott áron sem lesznek képesek megvenni a lakásukat – mint ahogy az a 90-es években is történt.

Czirfusz elmondása szerint a 90-es években, a lakásprivatizáció idején külön iparágak alakultak arra, hogy előszerződéseket kössenek olyan bérlőkkel, akiknek nem volt pénzük megvásárolni a lakásukat. Ezekben az előszerződésekben a bérlők vállalták, hogy majd továbbadják a másik szerződő félnek a megvásárolt lakást, amiért cserébe a felvásárló előre odaadta a bérlőnek a nyomott ár összegét. Ez gyors készpénzhez juttatta a bérlőket, azonban sok ember vesztette el így biztos lakhatását a 90-es években.

A Periféria Központ attól tart, hogy ez a jelenség újra meg fog jelenni.

Míg a médiában azt hangsúlyozták ki, hogy a javaslat NER-közeli és fideszes embereket juttatna olcsón lakástulajdonhoz, de ennél sokkal nagyobb – és láthatatlanabb – probléma lesz, hogy a lakásmaffia embereket fog kisemmizni – véli Czirfusz Márton.

Arról, hogy a kormány szerint a törvénymódosítás az ingatlantulajdonhoz való jutást segítené elő, Czirfusz azt mondja, hogy ennek nem az a megfelelő módja, hogy az állami vagyont elajándékozzák, annál is inkább mert ebből kimaradnak azok, akik nem az önkormányzattól, hanem a lakáspiacon bérelnek – nekik továbbra sem lesz lehetőségük ingatlantulajdonhoz jutni.

Az Utcajogász Egyesület állásfoglalása szerint a törvényjavaslat több ponton is alapjogsértő – sérti a tulajdonhoz való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot és az önkormányzatiság elvét. Az egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi törvénymódosító javaslat nagyon hasonlít azokra a törvényi rendelkezésekre, amelyeket az Alkotmánybíróság 1993-ban alkotmányellenesnek talált és megsemmisített, és amiket a Fidesz akkor nem szavazott meg. Sőt, a mostani módosítás még az 1993-as javaslatnál is súlyosabban korlátozná az önkormányzatok autonómiáját és csökkentené a lakáspolitika mozgásterét.

Címlapkép: Kocsis Árpád / Mérce