Böröcz László fideszes parlamenti képviselő kedd éjszaka benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, ami vételi jogot biztosítana az önkormányzati lakást bérlőknek, ha az illető már legalább 2020 december 31. óta béreli a lakást. A módosítás a lakásforgalmi érték 30%-ában állapítaná meg a vételárat, ami a bérlés idejétől függően akár 10,5%-ra is csökkenhet.
A kormány tehát nagyfokú lakásprivatizációra készül, amelyet az ellenzéki polgármesterek élesen elítélnek, mondván, a „rablóprivatizáció” be fogja betonozni a már most is súlyos méreteket öltő lakhatási szegénységet. Ráadásul az intézkedésnek bizonyítottan több NER-közeli kedvezményezettje lehet.
A civil szervezetek is felháborodtak a tervezett törvénymódosításon.
A Habitat for Humanity magyarországi szervezete szerint a lakástörvény módosítása „lakhatási katasztrófához vezetne”, és az intézkedést úgy jellemezte, mint „a haldokló bérlakásszektor és a szociális lakáspolitika kegyelemdöfése” és „a közvagyon felelőtlen elherdálása”. A Habitat továbbá álságosnak tartja, hogy a javaslat szövegezésében az szerepel, hogy az intézkedéssel lakástulajdonhoz juthatnának azok, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, mivel a kormány lakáspolitikája is hozzájárult a lakáspiaci árak növekedéséhez.
A szervezet szerint a bérlakásállomány zsugorítása évtizedekre el fogja lehetetleníteni az érdemi szociális lakáspolitikát.
A Városkutatás Kft. állásfoglalása szerint a kormány lakáspolitikája már 2010 óta a magántulajdon intézményét erősíti és a magasabb jövedelmű családokat szolgálja, a mostani javaslat is ebbe a sorba illeszkedik. A szervezet szerint a privatizáció a legszegényebbeket olyan tulajdonhoz juttatná, amelyeket nem bírnak majd fenntartani. Ez egyébként egyezik Pikó András VIII. kerületi polgármester véleményével, aki szerint „pár millióért, kölcsönből, alkalmi vétel lesz azoknak is, akiknek a bérleti díj kifizetése ma is napi gondot okoz, de felújításra, karbantartásra már biztosan nem lesz forrásuk„.
A Városkutatás Kft. szerint a javaslat új táptalajt biztosíthat majd a lakásmaffiának és az ingatlanspekulációnak is.
Ezzel a kormány további családok utcára kerülését kockáztatja, bünteti a lakhatási problémát komolyan vevő önkormányzatokat, és növeli a területi szegregációt, mivel a bérlakásállomány csökkenésével a szegények kiszorulnak a városokból, és ezáltal a munkalehetőségekből is – vélik a városkutatók.
Czirfusz Márton, a Periféria Központ munkatársa szerint ha ebben a formában elfogadják a javaslatot, akkor a lakhatási szegénység egészen biztosan nőni fog, az önkormányzatok szerepe a lakhatási politikában pedig végképp ellehetetlenül.
Mivel a törvényjavaslat jelenleg semmilyen szabályt nem állít arról, hogy a vevő mennyi ideig nem adhatja tovább a megvásárolt ingatlant, Czirfusz Márton is az ingatlanmaffia és az ingatlanspekuláció fellángolásától tart.
Jelenlegi állás szerint ugyanis könnyen előfordulhat az, hogy valaki akár a piaci ár 10,5%-áért megvesz egy lakást, majd másnap eladja a 100%-os árért, amiből ugyebár 90%-os haszna lesz. Ez különösen nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik a nyomott áron sem lesznek képesek megvenni a lakásukat – mint ahogy az a 90-es években is történt.
Czirfusz elmondása szerint a 90-es években, a lakásprivatizáció idején külön iparágak alakultak arra, hogy előszerződéseket kössenek olyan bérlőkkel, akiknek nem volt pénzük megvásárolni a lakásukat. Ezekben az előszerződésekben a bérlők vállalták, hogy majd továbbadják a másik szerződő félnek a megvásárolt lakást, amiért cserébe a felvásárló előre odaadta a bérlőnek a nyomott ár összegét. Ez gyors készpénzhez juttatta a bérlőket, azonban sok ember vesztette el így biztos lakhatását a 90-es években.
A Periféria Központ attól tart, hogy ez a jelenség újra meg fog jelenni.
Míg a médiában azt hangsúlyozták ki, hogy a javaslat NER-közeli és fideszes embereket juttatna olcsón lakástulajdonhoz, de ennél sokkal nagyobb – és láthatatlanabb – probléma lesz, hogy a lakásmaffia embereket fog kisemmizni – véli Czirfusz Márton.
Arról, hogy a kormány szerint a törvénymódosítás az ingatlantulajdonhoz való jutást segítené elő, Czirfusz azt mondja, hogy ennek nem az a megfelelő módja, hogy az állami vagyont elajándékozzák, annál is inkább mert ebből kimaradnak azok, akik nem az önkormányzattól, hanem a lakáspiacon bérelnek – nekik továbbra sem lesz lehetőségük ingatlantulajdonhoz jutni.
Az Utcajogász Egyesület állásfoglalása szerint a törvényjavaslat több ponton is alapjogsértő – sérti a tulajdonhoz való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot és az önkormányzatiság elvét. Az egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi törvénymódosító javaslat nagyon hasonlít azokra a törvényi rendelkezésekre, amelyeket az Alkotmánybíróság 1993-ban alkotmányellenesnek talált és megsemmisített, és amiket a Fidesz akkor nem szavazott meg. Sőt, a mostani módosítás még az 1993-as javaslatnál is súlyosabban korlátozná az önkormányzatok autonómiáját és csökkentené a lakáspolitika mozgásterét.
