Egy országgyűlés elé kerülő, Böröcz László fideszes képviselő nevével fémjelzett törvényjavaslat alapján úgy tűnik, épp a még meglévő önkormányzati és állami lakásvagyon tömeges, nyomott árú privatizációjára készül a kormány. Ráadásul olyan formában, hogy a kerületi és települési önkormányzatoknak gyakorlatilag semmilyen hatásuk ne lehessen a folyamatokra, és miközben korábban a Várban lévő lakásokkal kapcsolatban merült fel a nyomott árú privatizáció lehetősége, immár valamennyi önkormányzatra vonatkozik.

Ezzel noha rövid távon sokan juthatnak lakáshoz, hosszabb távon tömegek lakhatását veszélyezteti, és voltaképpen megszünteti az önkormányzati lakáspolitikát.

Ahogy Pikó András, a Budapesten a legtöbb önkormányzati lakással rendelkező Józsefváros polgármestere írja bejegyzésében, elsősorban a tehetősek járhatnak jól az intézkedéssel.

A kétharmados országgyűlési többséggel módosítható törvény a bérlakásokban élők széles köre számára teszi lehetővé bérlakásaik megvásárlását, amihez nem támaszt különösebben komoly követelményeket.

Noha a törvény célja elvileg az, hogy a társadalom széles köreinek, így azoknak is biztosíthassa a lakáshoz jutást, akik a rendszerváltás utáni privatizáció idején nem tudták megvenni a lakásaikat, valójában jóval többeknek nyújt lehetőséget a lakásvásárlásra, és könnyen lehet, hogy befektetők fognak jól járni vele.

Mint Pikó polgármester írja,

„Az önkormányzati lakáspolitika lakások híján megszűnik. Állami és önkormányzati szociális bérlakásépítés nem is volt. A kormány ahelyett, hogy sűrűre szőné a szociális hálót, a maradékát is szétszakítja- politikai számításból.”

A bérlők nagyon nyomott áron vásárolhatják majd meg a lakásokat, mindössze forgalmi értékük 15-30 százalékáért.

Ez úgy jön ki, hogy aki 2021. január 1. előtt, de egy éven belül kötött bérleti szerződést, a lakás forgalmi értékének harminc százalékáért juthat hozzá az ingatlan tulajdonjogához. Aki pedig hosszabb ideje bérli a lakást, annak számára minden, a lakásban töltött évvel egy százalékkal csökken a fizetendő ár, de akármilyen régóta bérli is az adott lakást, minimum a lakás forgalmi értékének 15 százalékát ki kell fizetnie.

Ha pedig a bérlő egy összegben kifizeti a lakás árát, akkor a számított összegnek mindössze hetven százalékát kell megfizetnie. A bérlet időtartamának számításakor össze kell adni az egymást követő időszakokat, amennyiben a főbérlő megváltozott, tehát államiból önkormányzati, vagy önkormányzatiból állami tulajdonú lett időközben. Amennyiben pedig az adott lakó cserelakásként kapta jelenlegi bérleményét, úgy az előző lakásban töltött időt is bele kell számolni.

A javaslat szerint

„Ha a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony legalább 2020. december 31.napjától fennáll, abban az esetben az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott lakásra vételi jog illeti meg a magánszemély

a) a bérlőt;

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.”

Ráadásul azt is kiköti, hogy amennyiben a bérlők megvásárolnák az ingatlant, úgy az államot és az önkormányzatot illető elővásárlási jog nem érvényesíthető (ennek akkor van jelentősége, ha az állam venne meg önkormányzati ingatlant, vagy fordítva). A javaslat megfogalmaz olyan eseteket is, melyekben a bérlők nem vásárolhatják meg az ingatlant:

„Nem áll fenn vételi jog

a) az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 2021. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, illetve az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van;

b) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra;

c) jogszabály alapján szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő, illetve szerződés alapján valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakásra;

d) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra;

e) a nyugdíjasházban, a garzonházban lévő lakásra;

f) a műteremlakásra, a szobabérlők házában lévő lakrészre;

g) az e rendelkezés hatálybalépését követően bérbe vett, állami vagy önkormányzati beruházássorán az állam, illetve az önkormányzat által kinyilvánítottan elsősorban szociális alapon történő bérbeadás céljából épített, felújított lakásra.”

Ezzel együtt azonban továbbra is az önkormányzati és állami lakásvagyon jelentős része elidegeníthető. Emellett műemlékek esetében a műemléki hatóság is megtagadhatja hozzájárulását, a hatóság leendő gyakorlatáról pedig egyelőre csak találgathatnánk. Mindazonáltal az, hogy a Várban lévő lakásokat megvásárolhatják-e majd a bérlőik, túlnyomórészt a hatóság döntésén fog múlni. A javaslat arról is rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat műemléképületet forgalomképtelen törzsvagyonná ne minősíthessen.

A 24.hu gyűjtése szerint számos fideszes potentát vásárolhatja majd meg így akár néhány éve szerzett várbeli lakását, köztük

• Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg.
• A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke.
• Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
• Bayer Zsolt kormánypárti publicista.
• Rákay Philip, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese.
• Kuna Tibor, korábbi kormányközeli üzletember.

Viszont arról is rendelkezik a törvény, hogy akinek köztartozása áll fenn, ne élhessen a lehetőséggel.

„Nem gyakorolhatja vételi jogát a jogosult, ameddig adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy a tulajdonos állam vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása áll fenn.„

Vagyis ezzel a kitétellel épp azokat zárják ki a lehetőségből, akik jellemzően amúgy is rosszabb anyagi helyzetben vannak. Miközben – ahogy a fenti listából is kiderül – annak semmi akadálya, hogy egy ilyen-olyan okból önkormányzati bérlakásban élő, de tehetősebb személy igen nyomott áron juthasson kitűnő ingatlanhoz. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a vételár tíz százalékának egybeni megfizetése esetén legfeljebb 25 éves futamidejű részletfizetés is megállapítható.

Az önkormányzatoknak fontos szerepük van (volt) a lakhatási egyenlőtlenségek tompításában, még ha nem is mindegyik él tökéletesen a kezükben lévő eszközökkel és lehetőségekkel. A megfizethető és jó minőségű lakhatás biztosítása a helyi, valamint a központi kormányzat feladata lenne, azonban ezt a feladatot Magyarországon jelenleg csak hézagosan látják el az intézmények, miközben a lakástulajdon nagyban befolyásolja, hogy mekkorák valakinek a havi megélhetési költségei.

A szegényeknek, akiknek kisebb eséllyel van saját lakásuk, a bevételeiknek jelentős részét, akár felét-harmadát lakhatásra kell fordítaniuk, amennyiben piaci alapon bérelnek. Az önkormányzati bérlemények azonban számos embernek jelenthettek eddig megoldást, a javaslat pedig azt lehetetlenítené el, hogy a helyi közigazgatás továbbra is alkalmazza ezt a lehetőséget.