Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tíz megkínzott belorusz állampolgár perli Lukasenkót és különleges elitalakulatát Németországban

Tíz belorusz tett büntetőfeljelentést Németországban Alekszandr Lukasenko elnök és rendőrségi elitalakulata ellen – közölték szerdán a sajtóval ügyvédeik. Az ügyvédek szerint ügyfeleikkel szemben emberellenes bűncselekményeket követtek el a 2020-as belorussziai tüntetéshullám erőszakos leverése során (amelyről a Mérce részletesen beszámolt).

Az áldozatokat négy ügyvéd, Mark Lupschitz, Onur Ozata, Roland Krause és Benedikt Lux képviseli, akik azt állítják, több mint száz ügyfeleikéhez hasonló esetet dokumentáltak. Elmondásuk szerint ügyfeleik súlyos egészségügyi károkat is elszenvedtek Az ügyvédek sorozatos kínzásért, ételtől és alvástól való megvonásért, megalázásért és lealacsonyításért tettek feljelentést a német szövetségi ügyészségnél. Súlyos ítéletre számítanak.

A hivatalban lévő kormány súlyosan elnyomja saját lakosságát, többek között önkényes letartóztatásokkal, politikai indíttatású bűnüldözéssel és az elnyomás egyéb formáival.” – nyilatkozta a négy ügyvéd.

De miért Németországban?

Az egyetemes joghatóság elve alapján Németország elvileg eljárást indíthat emberiség elleni bűncselekmények ellen, függetlenül attól, hogy hol követték el őket és mi az áldozatok és elkövetők nemzetisége.

Ez a szabály már több évvel ezelőtt hatályba lépett, de a legelső ilyen ügy csak ebben az évben került lezárásra, az úttörő ítélet hatására pedig újabb hasonló beadványokat nyújtottak be.

A szíriai diktátor, Asszad titkosrendőrségének tagjait áprilisban ítélték börtönbüntetésre, a Damaszkuszban elkövetett kínzásokért. Így a szíriai rezsim két tagját, akik menedékkérőkként érkeztek Németországba, bíróság elé állították a Szíriában elkövetett bűneikért.

Hasonló következményei lehetnek a németországi Lukasenko-pernek: ha Lukasenko vagy rezsimjének bármely tagja az EU-ba érkezik és kiadatás van ellenük érvényben, akkor bíróság elé kerülhetnek.

Nem véletlenül üdvözölte a Litvániába menekült ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszkaja is a büntetőfeljelentést.

23 éve majdnem sikerült hasonlóképpen bíróság elé állítani egy diktátort

1998-ban, Londonban hátműtéten esett át a chilei diktátor, Augusto Pinochet. A kórházban fekve váratlanul rendőrök jelentek meg nála, akik közölték vele, hogy emberiség ellenes bűntények vádja miatt letartóztatják, mert nemzetközi elfogatóparancs van vele szemben érvényben, amit egy spanyol ügyvéd, Baltasar Garzón adott ki.

Pinochet nem számított erre, mivel az akkori brit miniszterelnök, Margaret Thatcher  közeli szövetségese volt, aki később még ajándék whiskey-t is küldött is Pinochetnek házi őrizete alatt.

Sokáig úgy tűnt, van remény, és Pinochet nem ússza meg bűntetlenül a Chilében elkövetett kínzásokat, népirtást.

A brit bíróságok elutasították Pinochet azon állítását, miszerint volt államfőként mentelmi jog illeti meg, és úgy ítélték meg, hogy ki kell adniuk őt Spanyolországnak. Ez végül mégsem történt meg. Jack Straw, az Egyesült Királyság belügyminisztere egészségi állapota miatt, 503 napos letartóztatás után engedélyezte Pinochetnek a hazatérést.

Az ügy viszont nemzetközi jogászok szerint örökre megváltoztatta a nemzetközi jogról való gondolkodást.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán