Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A belarusz történelem legnagyobb tüntetése kezdődött el Minszkben Lukasenka hatalma ellen – percről percre a Mércén

A mai délutánra Alekszandr Lukasenka meghirdette saját kormánypárti hívei számára a múlt vasárnap óta tartó tüntetéssorozat első kormánypárti eseményét. Noha tudósítások szerint ezen a tüntetésen az állami alkalmazottaknak a megjelenés kötelező volt, és buszkonvojok kígyóztak az ország minden részéből Minszbe a Függetlenség térre, hogy a de-facto vezető beszédét meghallgassák, a résztvevő demonstrálók száma messze elmaradt a várakozásoktól.

Ugyanerre a térre későbbre az elnök választási győzelmét el nem ismerő, és Szvetlana Tyihanovszkaja ellenzéki jelöltet elnöknek elismerő belaruszok hirdettek meg tüntetést, ők a város egy távolabbi pontján, máris több tízezres számban gyülekeznek, Lukasenka híveinél ránézésre is többen vannak.

Ma is percről percre követjük az belarusz eseményeket a Mércén!

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Fehéroroszország, magyarország …és Szijjártó külügyminisztertől megtudtuk a gigantikus semmit Magyarország álláspontjáról a fehérorosz kérdésben.

Viszont holnaptól további izgalmakra lehet számítani Fehéroroszországból. Két további gyárkomplexum szünteti be a munkát, és addig nem is hajlandóak a munkások újrakezdeni, amíg le nem mond Lukasenka, és el nem engedik a politikai foglyokat.

Az orosz Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy kész akár katonai segítséget is nyújtani a korosodó fehérorosz diktátornak, ami ’56 és ’68 után nem kevés szemöldököt szalasztana fel a világ eme tájékán, ha komolyan is gondolná.

Viszont a fehérorosz nép tucatnyi városban, több százezres nagyságrendben vonult ki ma a diktatúra ellen.

Holnap is megteszünk majd mindent, hogy ne maradjanak le az olvasóink a legfrissebb fejleményekről. Mára búcsúzunk.

Minszk Furcsa, arrogáns nyilatkozatban ismerte el Jurij Karajev, Lukasenka belügyminisztere, hogy valóban megölhették a rohamrendőrök Alekszandr Taraikovszkij tüntetőt Minszkben, ugyanakkor szerinte „az ilyesmi előfordul”, nincs is semmi látnivaló ebben.

„Miért, hány ember halt meg például az amerikai zavargásokban? Mi pedig nem is éleslőszert, csak gumilövedéket használtunk.”

-tett még hozzá, ezzel láthatólag lezártnak is tekintve ezt a vitát. Karajev azután reagált, hogy az AP hírügynökség nyilvánosságra hozta azt a felvételt, ahol a békésen a rendőrsorfal elé sétáló férfit több célzott gumilövedékkel terítik le a hatóságok. Karajev a videó előtt azt állította, Tarajkovszkij kezében lévő robbanószerkezet okozta halálát, barátnője azonban már akkor is azt mondta, ez nem igaz, és a rendőrök végeztek vele.

Tarajkovszkijt augusztus 15-én temették el, és a család kifejezett kérése ellenére is több ezren mentek el a templomhoz virágokkal, hogy rá emlékezzenek.

(Tut.by)

Fehéroroszország A Belaruszkali kitermelő és a Naftan kőolaj-finomító munkásai is csatlakoztak az országos méretű sztrájkhullámhoz Fehéroroszországban vasárnap.

A Belaruszkali munkásai hétfőn a tervek szerint beszüntetnek minden bányászati és alagútfúró tevékenységet, ugyanők leállítják a segédüzemek és a feldolgozók működését is.

Ezután a Naftan munkásai jönnek, akik minden egyes nap 12:00 és 15:00 között teljesen leállítják a munkát a finomítóban, egészen addig, amíg követeléseik nem teljesülnek.

A munkások az összes politikai fogoly szabadon engedését, Alekszandr Lukasenka lemondását és új választás kiírását követelik.

berlin, brüsszel, Budapest Hiába egyeztetett telefonon ma Josep Borrell EU-s külügyi főbiztossal és Heiko Maas német külügyminiszterrel is Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter, továbbra sem ítélte el a belarusz rezsim túlkapásait, és a választási eredmény körüli visszásságokat sem.

Ezek helyett a telefonbeszélgetés után pusztán annyit közölt Facebookon a magyar diplomácia feje, hogy:

„Remélhetőleg minél előbb sikerül olyan megnyugtató megoldásokat találni, melyek a párbeszéden alapulnak és az Európai Unió egységes álláspontját tükrözik.”

Ez már csak azért is érdekes, mert Maas, délután 3.40-kor Twitteren írt arról, feltehetően ugyanerre a telefonbeszélgetésre utalva, hogy az EU összes tagállama támogatja a közös álláspontot a minszki rezsim fő vezetői elleni szankciókról. Ezek szerint tehát Szijjártó is, csak éppen erről egy szót sem szólt közleményében, amely az MTI-n is szerepel.

Ahogyan Szijjártó is kifejezte, Belarusz helyzete téma lesz az EU-s külügyminiszterek következő, berlini tanácskozásán, augusztus 27-28.-án.

prága Andrej Babiš, aki általában csak kritizálja Brüsszel beavatkozását bárkinek a bármilyen belügyeibe, most kedvenc, aranyhalas dísztava partjáról kommentálta a minszki eseményeket, különösen azt a hírt, hogy Oroszország akár a beavatkozásra is kész. Ezzel kapcsolatban leszögezte:

„Nem engedhetjük meg, hogy az történjen most Minszkben, ami 1968-ban Prágában történt. Az Európai Uniónak azonnal cselekednie kell.”

Miután tehát még a hét elején Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, majd később pedig a szlovák külügyminiszter is élesen elítélte a választás körüli problémákat, és a rendőri erőszakot Belaruszban, már csak a magyar kormány adós hasonló, egyértelmű nyilatkozattal a V4-ek közül.

Minszk Több napos szünet után már épp azt lehetett hinni, hogy a belarusz rendőrség egy kicsit visszavett a letartóztatási lázból, de vasárnap este ismét felbukkantak a rendszám nélküli furgonok.

És a furgonokból civil ruhás rendőrök ugranak ki, és látszólag random járókelőket tuszkolnak a buszokba, majd elhajtanak.

A Radio Szvoboda (Szabadság Rádió) értesüléseit a Novaja Gazeta közölte.

Egyelőre több letartóztatottról tudni, de nem világos, pontosan hányan vannak, és mi történik velük. A furgonokból való kiugrálós letartóztatások múlt vasárnaptól csütörtökig viszonylag gyakoriak voltak, a mostaniakról nem tudni, hogy elszigetelt esetekről van-e szó, vagy esetleg több ilyen is előfordult, mihelyst többet tudunk, természetesen megírjuk.

Vityebszk Alekszandr Lukasenka azt sejtette reggel óta, hogy az országban tapasztalható tömegtüntetések egy NATO-akció keretében éleződtek ki, ezért el is rendelte, hogy a belarusz 103. gárda-ejtőernyős hadosztály egységei az északkeleti Vityebszk melletti támaszpontjukról induljanak el az északnyugati, lengyel-litván határon található Grodnóba.

A belarusz speciális ejtőernyős egységek rendszeresen vesznek részt közös hadgyakorlatokon az orosz VDV-vel, és általában a legjobban kiképzett egységek közé tartozik.

Breszt

„A 16 éves fiamat letartóztatták. 11-én csak sétált a városban. Akkor nem verték meg, mert nem állt ellen. A Lenin Rendőrállomáson verték meg. A garázsban verték meg. Kegyetlenül. Arra kényszerítették, hogy a fehérorosz himnuszt énekelje, és minden esetben, amikor elhibázta, megverték. Három ember egy tinédzser ellen, kínozták és gúnyolták.”

szembesítette egy breszti anyuka Alexander Rogacsuk breszti polgármestert nyilvánosan azzal, mit művelnek a rendőrök a városban, amióta a tüntetések tartanak.

Az emberek egyre bátrabban állnak ki a történeteikkel Fehéroroszország-szerte.

grodno Tízezrek tüntettek ma Grodno városában is Fehéroroszországban (eddig összesen több mint egy tucat városban voltak megmozdulások ezres és tízezres nagyságrendben).

A demonstrálók mellett a városi köztisztasági hivatal munkásai is kivonultak, kukásautóikkal hosszú láncban gurultak végig az úton.

Minszk A Belsat Tv 270 ezerre teszi jelenleg a tüntetők létszámát, ha ez igaz, a létszám többszörösen felülmúlja az eddigi legnagyobb fehéroroszországi tüntetését is.

 

 

 

Minszk A minszki KGB székháza előtt itt is megállt a tömeg tüntetni, mint tegnapelőtt:


A tömeg útközben többek között azt skandálta:

„Rabomobilba Lukasenkával!”

 

Moszkva, Zürich Körülbelül 200 ember vett részt Zürichben egy szolidaritási tüntetésen, amelyen Lukasenka ellen, és a fehérorosz demonstrálók mellett álltak ki ki kazah, ukrán, horvát, román és orosz emberek fehéroroszokkal közösen.

Az eseményről a Novaja Gazeta számolt be. A demonstráción „Belarusz az életról, nem a börtönökről szól”, illetve „Büszkék vagyunk rátok!” feliratú táblákat lehetett látni.

Mindeközben Moszkvában a fehérorosz követség előtt is gyűlnek az emberek. Ők a „Lukasenka takarodj!” és a „Szabadságot a politikai foglyoknak!” jelszavakat skandálják.

Moszkva Bár a tegnapi nap folyamán a nagy orosz lapok már elítélték Lukasenka elnököt, a mai Putyin-Lukasenka telefon után az állami tévé ismét ellenségesebb hangra váltott Moszkvában. A hírmagyarázó „színes forradalomról” beszélt, ami az orosz közbeszédben kód a „nyugati támogatású” politikai mozgalmakra, mint Grúzia vagy Ukrajna esetében, utána pedig történelmi kiselőadásban kezdett, ahol azt fejtegette, „a lengyelek már az 1619-es Lengyel-Litván állam óta szeretnék uralmuk alá hajtani” Fehéroroszországot, ezért azután az ő szerepüket sejtették a háttérben.

A média hangjának megváltoztatása utalhat arra is hogy Putyin valóban beavatkozást készíthet elő nyugati szomszédjánál.

Minszk A Győzelmi Obeliszktől hatalmas oszlopban indult meg a tömeg a Győztesek Sugárútján a Függetlenség sugárút felé. A tömegben a „Sokáig éljen Belarusz!” és a „Takarodj!” skandálásokat lehet hallani.

 

Minszk, sztela Már biztosan több tízezren vannak, Minszk ekkora politikai tüntetést a helyi tudósítók szerint az elmúlt száz évben még nem látott. A tüntetők transzparensei szabad választásokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását és számokérő bíróságokat követelnek, utóbbit nyilván a Lukasenka-rezsim számára.

Minszk, Moszkva Ma ismét telefonon beszélt egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök, és Alekszandr Lukasenka de-facto belarusz vezető. A telefonbeszélgetésről készült, rövid Kreml-összefoglaló szerint Oroszország, amely az „Összuniós megállapodás” és az azt kíséről katonai egyezmény, a „Kollektív Biztonsági Megállapodás” értelmében is szoros unióban létezik Fehéroroszországgal, „kész katonai segítséget nyújtani” Minszknek, tekintettel, a „kialakult biztonsági helyzetre.”

Bár Fehéroroszországban jelenleg maguk az állampolgárok vonulnak számos nagyvárosban, tízezrével az utcára, a saját szimpátiatüntetésére kiálló Lukasenka ma arról beszélt, „nagyarányú NATO-mobilizáció történik” az ország nyugati határainál.

Noha a NATO sajtóosztálya a Reuters hírügynökségnek határozottan tagadta, hogy az Észak-Atlanti Szövetség Lengyelországban és Litvániában állomásozó (főleg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadseregéhez tartozó) expedíciós egységei bármiféle gyakorlatot vagy mobilizációt hajtanának a térségben végre, és arról beszéltek, csupán „passzív figyelői” a Fehéroroszországban kialakult politikai helyzetnek, az állítás Lukasenkának fontos, mivel az orosz katonai segítség az egyezmények szerint „külföldi fenyegetés vagy agresszió” okán léphet életbe – elég hasonlóan az egykori Varsói Szerződés alapelveihez.

A Kreml által közzétett leiratból, úgy tűnhet azonban, az orosz vezetés formálisan egyetérthet a helyzet lukasenkai értelmezésével, legalábbis kellő jogalapnak láthatja azt, így az orosz beavatkozás immár nagyon is reális fenyegetéssé vált a szabad választást akaró belaruszok számára.

Minszk, sztela A tervezett Lukasenka-ellenes vonulás ugyanoda érne be pár óra múlva, ahol most az elnök, és hívei tüntettek, egyelőre azonban a különböző városnegyedek több ezres ellenzéki menetei a főváros másik végén, a Sztela Hősi emlékmű körüli nagy téren gyülekeznek, a fotók és videók tanúsága szerint több tízezren vannak, tehát többen, mint a Lukasenka melletti tüntetés résztvevői.

függetlenség tér, Minszk A vasárnap, a súlyos rendőri erőszakkal kísért választás után kezdődő tüntetéshullám óta először ma beszélt Alekszandr Lukasenka saját, az ország minden részéből összeterelt hívei előtt a minszki Függetlenség téren, ahol könnyek közepette, és sokat kiabálva arra kérte őket „védjék meg Belaruszt a fizetett banditák, és a NATO fenyegetésétől.”

Hangsúlyozta, „nem saját hatalmát, hanem az országot féltette”, amikor a mai tünetést összehívta, és hogy az elnökválasztást nem szabad megismételni, mert „az az ország halálával egyenlő.”

„Mégis kik szerveznék meg ezt az új választást? Hát banditák!”

-hangsúlyozta, majd úgy fogalmazott, a jelenlegi fehérorosz helyzet szerinte „olyan, mint 1990, amikor a legnagyszerűbb birodalmat, a Szovjetuniót, elvették, és helyette egy véres húscafatot hagytak csak nekünk, hazánkat!” Majd hozzátette, most ez a tét mindenkinek.

A tüntetést tegnap kezdték el szervezni és számos megfigyelő szerint minden állami alkalmazottnak kötelező lett volna rajta megjelenni, előkerültek dokumentumok is az északkeleti Vityebszk kerületből, ahonnan az iratok tanúsága több mint 2400 embert kellett „leszállítani” a mai, kormánypárti tüntetésre.

Reggel és délelőtt pedig a fehérorosz utak megteltek a szervezett buszokkal, akik a demonstráció résztvevőit szállították.

(Afp)

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}