Clean Cities (Tiszta városok) néven nemzetközi kampány indult kedden annak érdekében, hogy a járvány idején a közlekedés intenzitásának visszaesésével valamelyest mérséklődő légszennyezés időszaka után ne a COVID-éra előtti szmogos nagyvárosokat kapják vissza az emberek, hanem új irányt vegyen nagyvárosi környezetpolitika, és élhetőbb, tisztább városokban élhessen a lakosság.
A különböző európai környezet- és egészségvédelmi civil szervezetek szövetségéből induló kampány kimondott célja, hogy a városokat arra ösztönözze, hogy 2030-ig állítsák át közlekedésüket nettó nulla szén-dioxid kibocsátásúra, azaz fokozatosan vonják ki tíz éven belül a szennyező működésű járműveiket.
A kampány indításához induláshoz 15 európai városban, köztük Budapesten is készült egy több mint 500 fős, reprezentatív felmérés 2021 márciusában a YouGov közvéleménykutató jóvoltából azzal kapcsolatban, hogy mit várnak el fővárosiak a városvezetéstől a környezetvédelem terén, illetve milyen intézkedéseket támogatnának.
Óbudai panelház a Táborhegyi út felõl 2020. január 10-én. Elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten Karácsony Gergely fõpolgármester, miután a szálló por légszennyezettségi szintje január 8-án és 9-én is három mérõponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
MTI/Szigetváry Zsolt
A budapestiek például elsöprő arányban szeretnének több zöld területet látni a városban (90 százalék), és többet várnak a városvezetéstől egyebek között a légszennyezettség
csökkentése és a gyalogos közlekedés népszerűsítése vonatkozásában.
Néhány adat a magyar főváros lakosainak a városvezetéssel szemben támasztott elvárásairól:
- 76 % több intézkedést vár a légszennyezettség csökkentése terén,
ugyanennyien várnak többet a gyerekek légszennyezéstől való védelme
vonatkozásában - 65 % várja, hogy a városvezetők többet tegyenek a gyalogos közlekedés
népszerűsítése érdekében - 79 % vár intézkedést a több zöldterület érdekében
A budapesti helyzetet fokozza, hogy az ingyenes parkolás intézményét a tavaly tavaszi karanténidőszakot követően 2020. november 4-től ismét bevezette, és jelenleg is érvényben van. A főváros belső kerületei azóta is telítettek, sok helyen a mai napig óriási a káosz a parkolás miatt.
A kutatás kitért arra is, hogy a Covid-19 járvány mennyiben befolyásolta a városok levegőjével és élhetőségével kapcsolatos véleményeket. A budapestieknek mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy sem maga nem volt érintett, sem pedig ismeretségi körében nem tud érintettekről, a nagy többségnek vagy a közeli családi/baráti körében, és/vagy a szélesebb ismeretségi körében voltak fertőzöttek, miközben a válaszadók tíz százaléka volt maga is fertőzött. A kutatás eredményeiből az is leszűrhető, hogy a Covid-érintettek körében némileg magasabb egyes, a város zöldítését célzó intézkedések támogatása (pl. több zöld területet a Covid-érintettek 94%, míg a nem érintettek 83 százaléka támogat.)
Jármûvek haladnak az óbudai Vörösvári úton 2020. január 10-én. Elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten Karácsony Gergely fõpolgármester, miután a szálló por légszennyezettségi szintje január 8-án és 9-én is három mérõponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
MTI/Szigetváry Zsolt
A Tiszta városok kampány vezetője, Barbara Stoll szerint
„Az embereknek elegük van a szennyezett levegőből, és azt várják a polgármesterektől, hogy az embereket és ne a kocsikat részesítsék előnyben. A döntéshozók számára a közvélemény kellene legyen irányadó a városok élhetőbbé és fenntarthatóvá tételében”.
A felmérésből kiderül még az is, hogy a budapestiek 72 százaléka támogatja, hogy 2030 után ne lehessen az EU-ban belső égésű motorral szerelt autókat forgalomba helyezni, 68 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy 2030-tól csak nulla-kibocsátású autók hajthassanak be a városba, ezzel mindkét intézkedés mellett az európai átlagnál (63 illetve 59 százalék) nagyobb többséggel álltak ki.
A felmérésben résztvevő városok Budapest mellett: London, Birmingham, Madrid, Barcelona, Milánó, Róma, Hamburg, Berlin, Párizs, Lyon, Brüsszel, Antwerpen, Varsó, Krakkó. A budapesti minta 502 fő volt, a 18 éven felüli budapesten élőket online kérdezték, március 3 és 11-e között, az adatokat súlyozták, hogy reprezetatívak legyenek a teljes budapesti felnőtt lakosságra. A részletes adatok elérhetőek keddtől ezen a linken.
