A védettségi igazolás szerinti diszkrimináció ellen tiltakozva országszerte számos vendéglátóipari egység közölte, hogy inkább lemond a zárt téri fogyasztásból származó bevételről, de nem hajlandó a plasztikkártya függvényévé tenni, hogy kiszolgálja-e a vendégeit.
Nagymarostól Kecskemétig, Zalaegerszegtől Hajdúszoboszlóig az ország gyakorlatilag minden régiójában találni olyan vendéglátóhelyet, amelyik nyíltan közölte: nem fogja ellenőrizni a vendégei oltottságát, így inkább nem nyitja ki beltéri helyiségeit.
Számos bisztró, presszó vagy étterem elvi megfontolásból nem akar különbséget tenni vendég és vendég között, mondván:
„ebben a megkülönböztetésben NEM vesz részt! NEM nyitjuk ki belső terünket, marad a terasz mindenki számára, NEM kérünk igazolványt, NEM teszünk különbséget vendég és vendég között! Nekünk a vendég az vendég, legyen az idős-fiatal, fehér-fekete, kutyapárti-macskapárti, beoltott-nem beoltott!”
Így van ezzel például egy egri cukrászda,
egy orosházi burgerező,
egy nagymarosi étterem,
egy hajdúszoboszlói cukrászda,
egy zalaegerszegi giroszos,
és egy diósdi burgerező is:
Olyan példa is akad, ahol egyszerűen fizikailag nehezíti meg a kiszolgálást, hogy a személyzetre hárítják az ellenőrzés terhét, és nem megoldható, hogy a pultos egy személyben „beléptető” is legyen, és folyamatosan számon kérje a vendégek jogosultságát. Ezt nehezményezi például egy abaújkéri büfé,
egy kecskeméti bár,
és egy mátészalkai étterem is:
„Sajnos, mint oly sok döntést, ami fentről jön, valószínűleg ezt sem szakmabéliek megkérdezésével, logikus következtetések és érvek mentén találták ki”
– írja ez utóbbi tulajdonosa az üzlet Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Mint ismert, négymillió, az első oltást megkapott állampolgár eléréséhez kötötte a kormány a vendégláthóhelyek zárt tereinek megnyitását, ám ezek használatát védettségi igazolványhoz kötötte. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a védettség tényének ellenőrzése a helyiség üzemeltetőjének, a szolgáltatás nyújtójának feladata lesz, s amennyiben ennek nem tesz eleget, a bírság 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet, vagy akár egy éves bezárással is sújtható.
Arról, hogy miért problémás ehhez a plasztikkártyához kötni a nyitás során különböző privilégiumokat, több alkalommal írtunk a Mércén: a védettségi igazolvány ugyanis a nevével ellentétben valójában egyáltalán nem a védettséget igazolja, hiszen a kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége. Az, hogy ennek ellenére a kártya jelenti a kulcsot a a szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, jogilag nem állja meg a helyét, mert ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés pedig a TASZ értékelése szerint diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes is.
Mindeközben a kormányközeli Magyar Nemzetben hétfőn „fennakadások nélküli” nyitásról számol be egy riport, amely azt sugallja, hogy az étteremtulajdonosok „egyetértenek a kormány döntésével” és „fontosnak tartják az előírások betartását, ezért udvariasan arra kérik a vendégeiket, működjenek együtt”. A riport egy ponton külön kitér azokra a tulajdonosokra, akik inkább a vendégek diszkriminációja ellen tiltakozva nem nyitják meg belső tereiket:
