Végleg eldőlt, hogy az SZFE oktatói jogszerűen sztrájkoltak tavaly szeptembertől idén februárig: a Kúria múlt héten megerősítette a Fővárosi Ítélőtábla korábbi döntését, vette észre vasárnap este a Telex. A legfelsőbb bírói testület döntése értelmében a dolgozók

„nem csak az alacsony bér, vagy a rossz munkakörülmények ellen sztrájkolhatnak, hanem akkor is, ha egy felsőoktatási intézmény önállósága kerül veszélybe” – áll a sztrájkoló tanárokat képviselő Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) közleményében.

A Kúria mostani ítélete a Fővárosi Ítélőtábla decemberi ítéletét erősítette meg, amelyben a bíróság arról hozott döntést, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói és diákjai jogszerűen sztrájkoltak. Az akkori ítélettel szemben fellebbezésnek nem volt helye, az oktatók februárig jogszerűen folytatták a sztrájkjukat. A magyar jog szerint ugyanis akkor érvényes egy sztrájkkövetelés, ha az a dolgozók gazdasági és szociális körülményeinek fenntartását, javítását célozza, a Fővárosi Ítélőtábla pedig kimondta, hogy „az akadémiai függetlenségért, a művészi és tudományos munka szabadságáért folytatott küzdelem igenis jogszerű, hiszen ezek az értékek alapvetőn határozzák meg mindannyiunk munkakörülményeit.”

Az oktatók 101 napig sztrájkoltak tavaly szeptembertől február 19-ig, 6 plusz 2 pontban fogalmazták meg a követeléseiket. Az SZFE Szenátusa jogkörének a visszaállítását és sérthetetlenségének megállapítását követelték a fenntartótól a tanárok, valamint, hogy az egyetemen történő oktatás tartalmáról és módszereiről, a belső szervezeti és működési rendről a Szenátus dönthessen.

Azt is el szerették volna érni, hogy az intézetvezetőket, osztályvezetőket az SZFE Szenátusa saját maga választhassa meg, a rektori pályázatokat pedig felügyelhesse, valamint, hogy a fenntartó garantálja, hogy a 2021-es költségvetési évre legalább olyan mértékű pénzbeli forrásokat biztosít az SZFE számára, mint amelyek a 2020. költségvetési évben rendelkezésre álltak. A költségvetés összeállítását is az SZFE Szenátusának a hatáskörébe szerették volna visszahelyezni, az egyetem dolgozói közalkalmazotti státuszának 2020. szeptember 1-vel történő megszűnése miatt pedig 10%-os bérfejlesztést követeltek. A sztrájkoló oktatók utolsó pontjukban azt kérték, hogy „az új fenntartó a szervezeti és működési szabályzatban garantálja, hogy az állami fenntartás idején hatályos munkarend a továbbiakban is megmarad.”

Az egyetem vezetése szeptember 29-én kezdeményezett eljárást a sztrájkolókkal szemben a Fővárosi Törvényszék előtt, melyben a sztrájk jogellenességének megállapítását követelte. A kérelemben arra hivatkoztak, hogy a sztrájktörvény értelmében  a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg a sztrájk joga, de a sztrájkkövetelések elsősorban a szenátus jogköreit érintik, ami nincs összefüggésben a gazdasági és szociális érdekek biztosításával.

A Fővárosi Törvényszék október 21-én megállapította, hogy a sztrájk jogellenes volt, ez ellen a sztrájkolók fellebbezést nyújtottak be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gyakorlatára hivatkozva, amely szerint

a sztrájkkövetelések nemcsak kedvezőbb munkafeltételekre vagy foglalkoztatási jellegű kollektív igényekre irányulhatnak, hanem a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdaság- és szociálpolitikai, valamint munkaügyi problémák megoldására is.

Az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésnek helyt adva elutasította az SZFE és az Alapítvány kérelmét, majd részben új eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket. A megismételt eljárás során a törvényszék és az ítélőtábla egyaránt megállapította, hogy a sztrájk nem jogellenes.

Az SZFE oktatói februárban azért fejezték be a sztrájkot, mert úgy érezték, az egyetem vezetése nem nyitott a kommunikációra, így sehová sem vezet a tiltakozás. Az oktatók akkor arról számoltak be, hogy levelet kaptak Szarka Gábor kancellártól, valamint Novák Emil általános rektorhelyettestől, amelyben azt írták: a munkáltató érintettsége hiányában a maga részéről lezártnak tekinti a sztrájktárgyalásokat. A két vezető szerint a sztrájkolók követelései ugyanis az egyetem fenntartójához szólnak, és ők munkáltatókként nem érintettek. Az oktatók úgy döntöttek, hogy ezek után a munkabeszüntetésnél hatásosabb és érvényesebb eszközöket keresnek az ellenállásra.

A FreeSzfe Egyesület azóta bemutatta az Emergency Exit névre keresztelt diplomamentő programját, aminek részeként az SZFE hallgatói, amennyiben nem kívánnak a modellváltáson átesett intézményben maradni, öt európai egyetemen folytathatják a tanulmányaikat. A külföldi egyetemek az akkreditált képzést nem folytató Freeszfe Egyesületet oktatási jellegű tevékenységet végző partnerintézményként tartják számon, az itt elvégzett kurzusokat és vizsgákat kreditek formájában ismerik el. Az oktatási tevékenység tehát Magyarországon történik, a partneregyetemek főleg az adminisztrációs hátteret biztosítják, bár a vizsgafilmeket, vizsgaelőadásokat, szakdolgozatokat – tehát a képzések eredményeit – a Freeszfe Egyesület oktatói gárdájával közösen fogják értékelni.

Szarka Gábor kancellár szerint ez a megoldás sérti a Színház- és Filmművészeti Egyetem érdekeit és a hatályos magyar jogszabályokat is, mivel „a Freeszfe nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, külföldi partnerei pedig (információi szerint) még nem kértek engedélyt az Oktatási Hivataltól, hogy akkreditált képzést folytathassanak nálunk”.  Szerinte az átjelentkezéshez ráadásul a diákoknak is igazolást kellene kérniük az SZFE-től. A FreeSzfe Egyesület szerint azonban Szarka nem teljesen érti a diplomamentési folyamatot, a diplomamentési program nem egy akkreditált képzés, hanem egy nem-nappali, speciális munkarendű partnerintézményi megállapodás.