Akit külföldön oltottak, nem kaphat védettségi igazolványt, állítja a Telex híroldal.
Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy ha meglesz a „négymillió beoltott jövő hét szerda-csütörtök magasságában”, akkor újabb járványügyi korlátozásokat old fel a kormány, s jelentőséget nyer a védettségi igazolvány: megnyitják a szolgáltatások széles körét azok számára, akik bizonyítani tudják, hogy beoltották már őket vagy átestek a megbetegedésen.
Azonban védettségi igazolványt csak az kaphat, aki Magyarországon vette fel a vődőoltást, figyelmeztet a Telex.
A lap egy olvasói levelet is közöl, amelyet egy külföldön, jelesül Szerbiában vakcinát kapott pár küldött meg a szerkesztőségnek, akik sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy vakcinaigazolványhoz jussanak.
Az olvasói levélből kiderül, hogy a külföldön oltakozókról a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) nem vezet nyilvántartást.
A pár hiába próbálkozott a magyarországi háziorvosuknál és a dokumentumot kiállító NKK-nál, csak azt a választ kapták, hogy:
„a védettségi igazolás megszerzésének feltétele, hogy az oltás felvétele Magyarországon történt” (vagy valaki igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen).
Pedig számosak lehetnek olyanok, akik külföldön (pl. a környező országokban) jutottak vakcinához. Az ő esetükben egyelőre bizonytalan, hogy oltási igazolványhoz juthatnak-e, a jövő héten életbe lépő könnyítések pedig rájuk is vonatkoznak-e vajon.
Amint ezzel kapcsolatban bővebb információhoz jutunk, értesítjük az Olvasóinkat.
Problémás az is, hogy most még nem tudni, mennyi ideig érvényes a vakcinaigazolvány.
Azok, akik már kaptak oltást, olyan igazolványt kapnak, aminek nincs érvényességi ideje, mivel nem tudni, hogy meddig véd a vírus ellen a vakcina.
Ezzel szemben azok, akik átestek a fertőzésen, de még nem kaptak oltást, azoknak fix időre jár, és ez nem hosszabbítható meg.
Mivel a vakcinaigazolvány nem hosszabítható meg, így azok, akik már átestek a megbetegedésen, de nem kaptak vakcinát, hamarosan lejár az igazolványuk érvényességi ideje: éppen akkor, amikor már értelmet nyerhetne.
Miközben a vakcinaigazolvány jogi megalapozottsága is kérdéses.
Mint arról a Mérce is beszámolt, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a kormány „diszkriminatív és alaptörvény-ellenes szabályozás bevezetésére készül” hiszen nincs jogi alapja annak, hogy vakcinaigazolvánnyal tegyenek különbséget az emberek közt.
A TASZ úgy véli, a védettségi igazolvány a nevével ellentétben valójában egyáltalán nem a védettséget igazolja, hiszen a kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége.
Az igazolvány és a kormány kommunikációja a TASZ szerint ezért hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket.
Jogi értelemben pedig ezzel az a probléma, hogy kihúzza a szőnyeget az alól az érvelés alól is, ami megengedi, hogy az igazolvánnyal látogathatók legyenek a közösségi terek.
Hiszen a jogvédők szerint ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs.
A védettségi igazolvány a személyes alapadatokon túl csak egyetlen releváns információt közöl, ez pedig az oltás ideje.
Bár ez is megtévesztő lehet, hiszen az oltottak nagy része zömmel két dózist kap a védőoltásból, a vakcinaigazolvány azonban csak az első oltás idejét adja meg.
Ebből pedig nehéz következtetni a kártya tulajdonosának védettségére.
