A kormányzati kommunikáció változatlanul a lakosság minél gyorsabb és minél teljesebb beoltását tünteti fel a vírus visszaszorításának egyetlen hatásos eszközeként – az Operatív Törzs szerdai tájékoztatóján Müller Cecília is megint elismételte, hogy „a vírus ellen az egyetlen hatásos eszköz a vakcina” -, eközben viszont folytatódik az azzal kapcsolatos vita, hogy csupán módszertani hibának köszönhető-e, hogy nemzetközi viszonylatban Magyarország az elsők között van az egymillió lakosra vetített halottak számát tekintve.

A Kormányzati Tájékoztató Központ szerda reggeli közleményéből kiderült, hogy az oltások felgyorsítása érdekében az egyetemi oltópontokon a kormány kísérleti jelleggel kipróbál egy internetes foglalási rendszert. 70 ezer, már oltásra regisztrált ember fog SMS-ben értesítést kapni, hogy az abban szereplő kód alapján időpontot foglaljon magának jövő hét hétfő, kedd vagy szerdára. A tájékoztatás szerint ha a rendszer sikeresnek bizonyul, akkor lehet, hogy ki lesz terjesztve az összes regisztráltra.

Dr. György István, az országos oltási munkacsoport vezetője az Operatív Törzs szerdai tájékoztatóján az új rendszer részleteiről is beszámolt: első körben csak Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Budapesten lesz elérhető, az egyetemi oltópontokon fog a beoltás zajlani. Minden olyan, korábban regisztrált személy, aki a négy város egyikében él és kap SMS-t, azt a mai nap folyamán fogja megkapni, időpontot pedig a jövő hét elejére tud majd foglalni. Az SMS-ben benne lesz, hogy milyen honlapon tud időpontot foglalni, ott a kapott kóddal lehet ezt megtenni. Az időpontfoglalásnál az is kiderül, hogy mely oltópontra mehet majd az illető.

Fontos részlet, hogy csütörtök délután 4-ig kell időpontot foglalniuk azoknak, akik SMS-t kapnak, a rendszer eredményeit a holnapi nap folyamán fogják értékelni, ennek alapján döntik el, hogy kiterjesztik-e az összes regisztráltra.

Az Operatív Törzs szerdai tájákoztatóját itt lehet megtekinteni:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hans Kluge, a WHO regionális igazgatójának közös szerdai sajtótájékoztatóján a miniszter bejelentette, hogy a jövő hét végéig összesen 1 millió 480 ezer oltóanyag érkezik Magyarországra Oroszországból és Kínából. Szombaton 600 ezer Sinopharm vakcina érkezik Kínából, jövő hét elején 280 ezer második komponens Szputnyik V Oroszországból, és a hét második felében 400 ezer Sinopharm- és 200 ezer Szputnyik V első komponensre számíthatunk.

A Telex szerint azonban csoda lenne, ha csütörtökre összejönne a 3,5 millió beoltott, márpedig ettől függ a vendéglátóhelyek részleges nyitása. Orbán Viktor április 14-én azt mondta, hogy a 3,5 millió beadott oltást most szerdára, csütörtökre várja, ehhez viszont 140 000 oltást kéne ma beadni, ami nagyjából annyi, mint amennyit az elmúlt 4 napban adtak be összesen. Ha elérjük a 3,5 millió beoltottat, akkor a teraszok és a kerthelyiségek kinyithatnak,  és este fél 10-ig fogadhatnak vendégeket.

Miért állunk olyan rosszul a  halálozási adatokban a magas átoltottság ellenére?

A Worldometers.com adatai szerint az egymillió lakosra jutó halálesetek szempontjából a 33 ezres lakosságú Gibraltár vezeti a sort, de ők mindössze 94 halottal vannak ebben a pozícióban. Gibraltár után pillanatnyilag még Csehország áll a második helyen, de náluk már lecsengőben van a járvány, míg Magyarországon még mindig 200 fölött van a napi halálozás, így valószínűleg hamarosan leelőzzük északi szomszédunkat.

A Válasz Online kedden ezzel kapcsolatban közölt részletes cikket, amelynek az állítása az, hogy

nem, nem módszertani hibáról van szó, Magyarország hamarosan valóban világelsővé válhat a koronavírusban elhunytak számában.

Ahogy azt a cikk is bemutatja, ezzel szemben az az egyik érv, hogy nem is a haláleseteket, hanem a többlethalálozást kell figyelni, és ilyen szempontból az idei adatok már nem is kiugróak. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Vukovich Gabriella szerint a korábbi öt év halálozási átlagához képest csupán 8331 többlethalált okozott a járvány a 2020-as évben, ami valóban nem számít rossznak az EU-n belül, a 27 tagállam közül csak öt adatai voltak jobbak a 6,3 százalékos magyar mutatónál. Azonban ez a többlethalálozási adat annak köszönhető, hogy 2015-ben és 2017-ben kiugróan magas volt az influenzás halálesetek száma (6470 és 5162), ami máris kevésbé örvendetesnek mutatja a tavalyi adatot.

Emellett a Válasz Online cikke azt is kiemeli, hogy Magyarországon látszólag sokkal halálosabb a vírus, mint máshol: az egymillió lakosra jutó fertőzöttek számában hazánk világviszonylatban a 14. helyen van, miközben a lakosságarányos halálesetek számában jelenleg Gibraltár és Csehország mögött a harmadikak vagyunk. Ez a különbség azonban valószínűleg annak köszönhető, hogy továbbra is rendkívül keveset tesztelünk, a kontaktkutatás rendszere pedig még az első hullám alatt összeomlott. Így nagyon sok tünetmentes fertőzött járhat-kelhet szabadon, ezáltal tovább terjesztve a fertőzést.

Pedig ha a kontaktkutatás és a tesztelés rendszere jobban működne, akkor az oltással együtt a nyitás kisebb kockázatot jelenthetne.

Az oltások tekintetében Magyarország stabilan a második helyen áll az EU-n belül, azonban itt is van probléma: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint, a 80 év feletti lakosok első oltásánál csak tizenkettedik voltunk április 19-én, és a 70-79 évesek között is elveszítettük vezető pozíciónkat, négy ország is utolért bennünket – írja a Válasz Online. Márpedig az idősebbek között továbbra is halálosabb a vírus, hiába vált veszélyesebbé a fiatalabb korosztályok között is  a betegség a mutánsok megjelenésével.

Kedden az ellenzék megemlékezést tartott a járvány hazai áldozataira: 25 ezer mécsest gyújtottak a Parlament előtt a 25 ezer áldozatért. Az eseményen Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke arról beszélt, hogy az áldozatok mennyiségét tekintve olyan ez, „mintha Pestszentimrét egyszerűen letörölnék a térképről”. A megemlékezést élőben közvetítettük: