Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyszer még az is megtörténhet, hogy pontos adatokat kapunk a magyarországi bérekről

Ez a cikk több mint 1 éves.

Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezekből megtudhatjuk: a munkások fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja meg, írja a Népszava.

A statisztikai hivatal már nem csak átlag, hanem közepes (medián) keresetet is közöl, és már a kisebb, öt főnél kevesebb munkást alkalmazó cégeket is figyelembe veszi.

A mediánbér az az összeg, amely a fizetéseket nagyság szerint sorba rendezve épp középen áll, így a dolgozók fele annál többet, másik fele kevesebbet kap. Egyes szakértők szerint ez némiképp jobban mutatja a valós fizetési viszonyokat, mint az átlagkereset.

Az adatok szerint januárban a bruttó átlagkereset 398 ezer forint volt. A bruttó közepes kereset pedig csak 319 ezer forint.

Eddig a KSH csak az 5 főnél több munkást foglakoztató vállalkozások kereseti adatait hozta nyilvánosságra (azaz 2,78 millió fő fizetését vette figyelembe), így a kisebb vállalatok statisztikái nem kerültek bele az összesítésbe.

Noha ez már csak amiatt is fontos lett volna, hiszen a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabbak a fizetések, vagyis ha csak a nagyobb cégeket vesszük figyelembe, az felfelé torzítja a számokat.

S hogy valóban alacsonyabbak a fizetések a kisebb vállalatok esetében, arról a mostani adatok árulkodnak: több mint 10 ezer forinttal lejjebb húzták az átlagot.

Hiszen míg a KSH gyorsjelentésében – amely csak az öt fősnél nagyobb vállalatokat vette számításba – a januári bruttó kereset 411 ezer forintot tett ki, a kapcsolódó, áprilisban frissített táblázatokban már csak 398 ezer forintos bruttó kereset szerepel. A különbség tehát 13 ezer forint.

Mivel immár két évre visszamenően áttekinthetjük a statisztikákat, az is kiderül, hogy a kétféle bruttó átlagkereset közti különbség egyre nő: tavaly januárban 10 646 forint volt a különbség, 2019 első hónapjában pedig 9 994 forinttal húzták le az átlagot a kis cégek.

„Persze ez még mindig csak a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak átlagbérét mutatja, az összes Magyarországon működő vállalkozásnál, költségvetési intézménynél és nonprofit szervezetnél dolgozó 3,04 millió ember keresete alapján”, figyelmeztet a Népszava.

A részmunkaidős alkalmazottak bérviszonyairól továbbra sem találtunk információkat, noha egymilliónál is több emberről lehet szó.

Hiszen a KSH statisztikája szerint 2021 januárjában 4,54 millióra rúgott a foglalkoztatottak száma, amelybe a hivatal azokat is beleszámítja, akik az adott héten legalább egy órát dolgoztak pénzért.

Ám az ő bérük még abba a statisztikába sem kerül bele, amely a kisvállalkozások kereseti adatait összesíti. Másfélmillió ember fizetéséről semmit sem tudunk.

Pedig akár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásaiból ezt is ki lehetne számolni: nemrégiben a GKI Gazdaságkutató Zrt. ezt meg is tette 2019-re vonatkozóan.

Ekkor az éves átlagbér a KSH szerint bruttó 367 800 forint volt, a GKI szerint viszont csupán 295 ezer.

(Népszava, KSH, Hvg.hu, GKI, Mérce)
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán