Mi is lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Milyen a jó jelölt, hogyan érdemes kiválasztani és milyen csapatra és erőforrásokra van szükség egy választási kampányhoz? Cikksorozatunk első és második részében ezeket a kérdéseket dolgoztuk fel. Ezúttal pedig Molnár György és Udvarhelyi Tessza írásainak szerkesztett változatát adjuk közre, amely a politikai stratégiaalkotás és a programírás folyamatát mutatja be.

Mi az a politikai stratégia?

Ahhoz, hogy a választási kampány ne csak egymással laza kapcsolatban álló emberek és akciók összessége legyen, szükség van arra, hogy közös, a jelöltállító szervezet minden tagja által elfogadott választ tudjunk adni a következő kérdésekre:

1. Mi az, amit el szeretnénk érni? Mi a víziónk a kerület/település jövőjéről? Mit szeretnénk megváltoztatni? Melyek azok a legfontosabb problémák, amiket meg akarunk oldani, és ennek során milyen eszközöket kívánunk használni?
2. Mely politikai erőkkel és milyen feltételek mellett tudunk és akarunk a céljaink elérése érdekében együttműködni?
3. Kiket akarunk megnyerni a választási győzelem érdekében, kiknek a szavazatára számítunk?

A fenti kérdésekre adott válaszok alkotják a választási kampány politikai stratégiáját. Azonban a szervezet hosszútávú fenntarthatóságához és a konkrét választás politikai stratégiájának kialakításához egyaránt szükséges, hogy a szervezetnek magának is legyen stratégiája.

Vagyis elengedhetetlen annak meghatározása, hogy mi a közös víziónk és hogyan határozzuk meg saját társadalmi küldetésünket.

Ez szükséges feltétele a későbbi közös, egy irányba húzó cselekvésnek és annak, hogy a menetközben csatlakozók tudják, mihez is csatlakoznak. A stratégia iránytűként is szolgál a napi döntéshozatal során és segítséget nyújt abban, hogy esetleges taktikai szempontok ne térítsenek el közös céljainktól.

Hogyan alakul ki a szervezeti stratégia?

A szervezet stratégiájának megalapozásához érdemes valamilyen formában előre felmérni a szervezet tagjainak értékeit, céljait, motivációját. Ezt tehetjük egy belső kérdőívvel vagy akár interjúk készítésével is az egyes tagokkal, ahol a következő vagy ezekhez hasonló kérdéseket járjuk körül: Milyen lenne az ideális kerület/település, ahol szívesen élnél? Hogyan tudna a szervezet hozzájárulni ennek a víziónak a megvalósításához? Milyen tevékenységekkel, szervezeti formával, döntéshozatali mechanizmussal tudnánk ezeket a célokat megvalósítani? Milyen értékeket kell a szervezetnek képviselnie ahhoz, hogy ez a vízió megvalósulhasson? A vízió megvalósításához milyen célcsoporton keresztül kellene eljutnunk? Kiket szólítsunk meg?

A szervezet stratégiáját érdemes hozzáértő facilitátor segítségével akár többnapos elmélyült munka során, konszenzussal kialakítani. Mivel egy ilyen alkalmon nem feltétlenül tud mindenki részt venni, érdemes a kialakított stratégiát a teljes tagság körében szavazásra bocsátani, akár elektronikus úton.

Az elkészült szervezeti stratégia fő részei a következők lehetnek: a közös társadalmi vízió; a vízió megvalósítását gátló fő akadályok meghatározása; mi mit vállalunk a vízió megvalósítása érdekében (misszió vagy küldetés) és milyen fő beavatkozási területeket látunk rövid, közép és hosszú távon.

A választási politikai stratégia alapkérdései

A 2021-es előválasztáson civil közösségek és politikai pártok is részt vesznek, a  győztest minden eredeti induló támogatja, vagyis fontos, hogy még mielőtt belekezdünk a kampányba, tisztázzuk a szervezeten belül a pártokkal való szervezeti viszonyunkat. Erre érdemes lehet egy külön munkacsoportot létrehozni, akik a folyamatos kapcsolattartásért és az esetleges tárgyalásokért felelnek. Ez a munkacsoport kidolgozhatja az együttműködés feltételeit, hogy ne kerülhessen a szervezet kiszolgáltatott helyzetbe és az együttműködés program-alapú maradjon.

A választási politikai stratégia egyik alapkérdése, hogy a szervezet milyen mértékben folytat helyi és milyen mértékben országos ügyekkel foglalkozó kampányt. A két megközelítés közötti arány természetesen attól is függ, hogy országgyűlési vagy önkormányzati választásról van-e szó.

A tervezés során fontos figyelembe venni az autoriter politikai környezetet, amelyben élünk és a konkrét választókerület korábbi választásai adatait, ideértve a részvételi arányt és a szavazati arányokat akár a választókerület különböző részeire lebontva.

Ezeket a számításokat és elemzéseket magunk is elvégezhetjük, de kérhetünk hozzá szakértő segítséget is, hogy biztosan jól átlássuk és össze tudjuk hasonlítani a különböző választások adatait: hol élnek azok a választók, akik a hozzánk hasonló értékrendű jelöltekre szavaztak, hol nagyobb a szavazási hajlandóság, hol vannak bizonytalan szavazók.

Ezek alapján el tudjuk dönteni, hogy a kampányunkat és a jelöltünket mi fogja megkülönböztetni a többi jelölttől (és melyek a hasonlóságok) és hogy mennyire érdemes a meglévő szimpatizánsokat mozgósítani vagy inkább új támogatókat találni (ez utóbbi mindig sokkal nehezebb, de a demokráciára nézve mindenképpen fejlesztő hatású).

A választási program kialakítása

A program kulcsfontosságú eleme minden szervezet és jelölt választási kampányának, hiszen ez foglalja össze azt az elképzelést, hogy milyen településen/országban szeretnénk élni és ezt hogyan akarjuk megvalósítani. Ráadásul már maga a programírás is hozzájárul mind a szervezet, mind pedig a társadalmi bázis építéséhez.

Ezzel együtt a mai politikában erős tendenciának látszik, hogy a választók nem feltétlenül a program, hanem inkább az identitás, az ideológiai elhelyezkedés, az értékrend, a hiedelmek vagy a közösségi vélekedések alapján döntenek arról, hogy kire szavaznak, így ha nincs tengernyi időnk és erőforrásunk, akkor elég, ha a program sarokkövei vannak biztosan lefektetve és nem kell minden javaslatot részletekbe menően kidolgozni, hiszen erre nincs is feltétlen idő vagy erőforrás.

De ellentmondásmentes, később számon kérhető programra akkor is szükség van, ha kevesen olvasnak programot és kevesen döntenek a program alapján. A jó program nagy mértékben növeli a jelölt hitelességét és azt sugallja, hogy komolyan veszi vállalt feladatát.

A programíráshoz elengedhetetlen, hogy ismerjük a települést és az országot, ahol élünk. Nem elég az, ha mi magunk ott élünk az adott választókerületben és ezért sok szubjektív benyomásunk van. És az sem elég, ha egy szervezet kizárólag a saját tagjainak igényeit, szükségleteit veszi figyelembe. Nagyon fontos, hogy széles körben megismerjük a település helyzetét és az ott élő, sokféle hátterű és ideológiájú emberek ötleteit és szükségleteit. Át kell tekintenünk a település/régió helyzetére vonatkozó legfontosabb felméréseket és kutatásokat is, hogy átfogó képünk legyen.

A következő kérdések megválaszolása a rendelkezésre álló statisztikai adatok, esetleg saját kutatás, illetve saját tapasztalataink alapján sokat segíthet abban, hogy átfogó képet kapjunk a településünkről/kerületünkről:

• Kik és hányan laknak a településen és/vagy a választókerületben?
• Milyen a lakosság társadalmi, kulturális, etnikai összetétele?
• Milyen a településen/kerületben élők gazdasági, szociális helyzete?
• Miből élnek?
• Mik a település/kerület és a lakók legnagyobb problémái?
• Mi jellemző a jelenlegi vezetés politikájára?
• Hogyan viszonyulnak a településen/kerületben élők a jelenlegi hatalomhoz?
• Mi a településen/kerületben élők véleménye az ország nehézségeiről?

Egy választáson induló szervezetnek már korábban el kell kezdeni a közösségépítő, közösségszervező munkát és már a jelöltállításról szóló döntés előtt ismernie kell a település problémáit, gondjait és a megoldási lehetőségeket. A jelöltállítás után ezt a sokszor diffúz formában már meglévő tudást kell formába önteni és megjelölni azokat a fő problémákat, amiknek elsőbbséget adunk, vagy amiket „elengedünk”. Kérdések, amiket érdemes átgondolni egy választási program írásához:

• Milyen településen/kerületben/országban szeretnénk élni?
• Melyek az alapvető értékeink, amik mellett kiállunk?
• Melyek a jelenlegi problémák a településen/kerületben/országban?
• Mi hogyan oldanánk meg ezeket?
• Kik vesznek részt a program megírásában?

Részvételi programalkotás

Ha egy kampány számára több idő áll rendelkezésre, a program megírása különböző mélységű részvételi folyamattal is történhet, ami segíthet a bázisépítésben és a választók aktivizálásában. Érdemes összeállítani egy kérdőívet, amelyben elsősorban az iránt érdeklődünk, hogy a válaszadók mennyire elégedettek a jelenlegi országgyűlési képviselővel és tevékenységével és melyek azok a problémák, amelyekre elsősorban megoldást várnak helyi és országos szinten. Meg lehet kérdezni ebben a felmérésben azt is, hogy mi alapján dönti el, hogy kire szavaz (pártszimpátia, program, politikus iránti szimpátia) és azt is, hogy egy előválasztás vagy akár az országgyűlési választás során kire szavazna.

Fontos, hogy ez valódi kérdőív legyen, nem kérdőív formában tálalt propaganda, nem álkonzultáció, ahol csak előre megadott, manipulált válaszok közül lehet választani. Az előre meghatározott, választható (és utána számszerűen kiértékelhető) válaszok mellett mindenképpen adjunk lehetőséget szabadszavas vélemény megfogalmazására is.

A kérdőív kitöltése a kommunikáció és a mozgósítás eszköze is lehet, ezért semmiképpen se hagyatkozzunk kizárólag a saját hálózatunkra (már csak azért sem, mert akkor nem elég széles körben kapunk képet a jelenlegi helyzetről), hanem széleskörben terjesszük. Ne elégedjünk meg az online terjesztéssel, mindenképpen használjuk ki a lehetőséget a személyes kapcsolatteremtésre is akár standolással, akár ajtóról-ajtóra való kopogtatással azokon a területeken, ahol kifejezetten el szeretnénk érni a helyi lakosokat és meg szeretnénk tudni a véleményüket.

Fontos figyelembe vennünk, hogy eltérő társadalmi csoportokat érhetünk el az online és a személyes kapcsolatok révén. A kérdőív eredményeit feldolgozás után érdemes nyilvánosságra hozni, hogy mindenki számára átláthatóak legyenek az eredmények. Ha a kérdőív kitöltői ehhez hozzájárultak, akkor számukra közvetlenül is küldjük el az eredményeket.

A kérdőív mellett természetesen más eszközöket is használhatunk arra, hogy minél inkább megismerjük a választókerület lakóinak elvárásait, igényeit és nehézségeit. Tarthatunk közösségi fórumokat, közös sétákat vagy akár szervezhetünk problémafeltáró akciókat, közösségi kampányokat is, ahol az érdeklődő lakók és a jelöltállító szervezet és a jelölt közösen dolgoznak fel konkrét vagy általánosabb témákat.

Egy ilyen kérdőív vagy akció során lehetőséget adhatunk arra is, hogy a válaszadó/résztvevő megadja az email címét, ha rendszeresen kapcsolatot akar tartani a szervezettel vagy a jelölttel, vagy akár más elérhetőségét, ha aktivistaként segíteni akar a kampányban (fontos, hogy ehhez külön-külön adatkezelési hozzájárulás szükséges).

A kérdőív eredményei és az egyéb akciók, közösségi események során megfogalmazott igények és jelzések kulcsfontosságúak a saját programunk prioritásaink kialakítása során, így ezeket érdemes közösen is feldolgozni, átgondolni, akár a kampány aktivistáival, önkénteseivel közösen, így a részvétel nemcsak széleskörű, de mély is lesz.

Kettő az egyben: tudatos politikai stratégia és közösségi programalkotás

A közösségi programalkotással szemben felvetődő érv, hogy azt a képzetet keltheti, a jelölt valójában nem tudja, mit akar, csupán alkalmazkodik a többség vélt vagy valós elvárásaihoz. A jelölt esetleg magabiztosabbnak tűnhet, ha nem kérdez, hanem ő előáll egy kész programmal és ahhoz várja a választók csatlakozását. Ez a megközelítés azonban megerősíti a politikus és a választó közötti elkülönülést, nem segíti elő a demokratikus közvélemény kialakulását és éppen azt veszítjük el, ami miatt szükség van arra a mai autokratikus politikai viszonyaink között, hogy civil szervezetek is megkíséreljék aktívan formálni az országos politikát.

Összességében elmondható, hogy egy közösségi választási kampány sikeréhez elengedhetetlen a tudatos politikai stratégia kialakítása, hiszen ez adja meg a kereteket a közösségi programalkotáshoz és csak így van esély a győzelemre.

Nem lehet csak benyomásokra, személyes preferenciákra, máskor esetleg bevált rutinokra hagyatkozni. Azonban akkor válik közösségivé egy ilyen kampány, ha a szervezet a program kialakításába is bevonja a közösség szűkebb és tágabb köréből az embereket, ami lehetőséget ad nemcsak a bázis növelésére, hanem a közös prioritások, igények megfogalmazására, elmélyítésére. Mindez a jövendőbeli képviselő munkájához is biztos alapot ad – tudja, mihez kell majd tartania magát megválasztása esetén és a közösség tagjainak is lesz lehetősége arra, hogy számon kérjék tőle az ígéreteket.