A mai napon bejelentette a német Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht), hogy alkotmányellenesnek találta a berlini tartományi szabályozást, ami lakbérplafont vezetett be a városban. A törvényt megsemmisítik, de az alkotmánybírósági döntés hagy helyet a további, szövetségi szintű szabályozásoknak. A lakbérplafon az emelkedő lakbérárak nyomán az elmúlt években rendkívül megerősödött berlini lakhatási mozgalmak nyomására született.
A lakhatással kapcsolatos törvények a szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak, így ezekről végső soron ott történik a döntés is. A lakbérplafon azonban helyi, berlini szabályozás volt, ami most ért el a törvényalkotás legfelsőbb szintjére, és lett ott elkaszálva. Az alkotmányossági vizsgálatot a német szövetségi parlament, Bundestag 284 képviselőjének, elsősorban a konzervatív (CSU, CDU) és a jobboldali liberális (FDP) pártok beterjesztését követően végezte el a szerv.
A fenti joggyakorlás szövetségi szintű volta az, amivel az alkotmánybíróság törvény megsemmisítését indokolta. Az indokás szerint Berlin a kérdésben nem hozhat „különutas törvényt”, így az alkotmányellenes. A lakbérszabályozásért, és így a tulajdonjogok korlátozásáért küzdő társadalmi mozgalmak számára ez öröm lehet az ürömben, hiszen a szabályozást nem tartalmilag kifogásolta a taláros testület. Így nyitva marad az út, hogy szövetségi szintű szabályozást harcoljanak ki.
A berlini szenátus Városfejlesztési és Lakhatási Osztálya már korábban is számolt a mostani eshetőséggel, ezért is figyelmeztették korábban a város lakóit arra, hogy amennyiben tehetik, egyelőre tegyék félre a lakbérplafon által csökkentett bérek és az eredeti bérek különbözetét.
Mivel a törvény megsemmisítése azt is jelenti, hogy egyes esetekben, az elmúlt 14 hónap során megspórolt összegeket most egyben kell kifizetniük a főbérlőknek.
A lakbércsökkentés egyes esetekben akár a száz eurós nagyságrendet is elérhette, így vannak albérlők, akiknek ennek a visszamenőleges kiegyenlítése akár több ezer eurós költséget is jelenthet.
A Berlinben kormányzó SPD, Linke, Zöld koalíció (ismertebb nevén vörös-vörös-zöld koalíció) 2019 júniusában fogadta le a mintegy 1,5 millió lakó bérleti díját befagyasztó törvényjavasaltot, amit a törvényhozás elé vittek, és 2020 február 23-án életbe is lépett. A szabályozás 10-ből 9 albérlőt érint.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a szabályozás értelmében a tulajdonosok és lakáskezelők öt éven keresztül nem emelhették a lakbéreket, és kiugróan magas díjak esetén a lakbérek csökkentésére is lehetőség nyílt. A bérleti díjak a törvényben meghatározott összeg felettiek csak a 2014 után épült lakásokban lehettek. A törvényszegő főbérlőkre akár 500 ezer eurós pénzbüntetést is kiszabhattak.
Andrej Holm lakhatási és szociális szakértő a döntés kapcsán arról beszélt, a berliniek nem várhatják az Alkotmánybíróságtól a várost évek óta sújtó lakhatási válság megoldását.
A döntés ellen különböző baloldali szervezetek demonstrációkat szerveznek a városban már ma délutánra is. A megfizethető lakhatás mellett elkötelezett baloldali pártok és mozgalmak célja most az lehet, hogy szövetségi szintű korlátozást harcoljanak ki. Noha az erősődő lakhatási mozgalmaknak az elmúlt években számos városban sikerült nyomást gyakorolniuk a helyi hatalomra, a tulajdonosok lobbiereje országosan rendkívül erős, amit jól illusztrál, hogy 2015-ben csak egy rendkívül gyenge lakbérféket sikerült a Bundestagon keresztül vinni, amely alkalmazása alól számos tartományban sikerült kibújniuk a tartományi vezetéseknek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, nem a lakbérplafon volt az elmúlt években az egyetlen kezdeményezés, ami a német főváros lakhatási problémáinak megoldását célozza: februárban aláírás gyűjtésbe kezdtek civilek a nagy lakástulajdonosok egyes ingatlanjainak köztulajdonba vételéről. Az ügyben szeptemberben várható népszavazás.
