Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Facebook vonakodik megbüntetni a közösségi oldallal visszaélő politikusokat

A Guardian oknyomozó cikkében egy olyan kiskaput mutatott be a Facebookon, amelynek lényege, hogy az egyes politikai szereplők mesterségesen, kamuoldalak segítségével magasabb elérést generálnak a közösségi oldalon. A hírportál arról is beszámol, hogy a tech óriás országonként priorizál ezen hálózatok lekapcsolásában.

Jellemzően a kisebb, szegényebb országokban tovább tart a közösségi oldalon folytatott politikai manipuláció felgöngyölítése, mint a nagyobb médiavisszhanggal járó Egyesült Államokban vagy más nyugati országokban.

Sophie Zhang adattudós korábban a nem természetes viselkedéssel és a kamuprofilok aktivitásával foglalkozott a Facebooknál, azonban 2019-ben a cég elbocsájtotta. Utolsó napján egy memót küldött szét kollégái között amelyben elmondta, több arra utaló jelet is észlelt a közösségi oldalon, hogy külföldi nemzeti kormányok megpróbálják manipulálni saját állampolgáraikat a Facebook segítségével. Zhang úgy véli a céget alapból nem ösztönzi semmi arra, hogy megelőzze az ilyesfajta aktivitást az oldalon, ha csak valaki nem szivárogtat a médiának, mint ahogy azt ő teszi.

Liz Bourgeois a Facebook egyik szóvivője cáfolta Zhang állításait. Elmondta, a cég komoly lépéseket tett a visszaélések ellen, aminek hatására már több mint 100 hálózatot sikerült felszámolniuk, amelyek nem természetes viselkedést produkáltak szerte a világon.

A közösségi oldal minden országban fontos terepe a politikai vitáknak, azonban a nemrég felfedezett kiskapu komoly torzító hatást gyakorolhat az algoritmusra. Habár a Facebook limitálja hogy egy felhasználó mennyi profilt hozhat létre a közösségi hálón, az oldalakra nincs ilyen megkötés. Gyakorlatilag bármennyi Facebook oldalt létre tud hozni a felhasználó egy fiókon belül. A kiskapuzással bizonyos politikai szereplők számtalan kamuoldalt hoznak létre amivel saját oldalaikat népszerűsítik kedvelésekkel, kommentekkel és megosztásokkal. A folyamatos online interakciók miatt nemcsak a választók, de a Facebook algoritmusa is népszerűnek észleli az adott személyt, és előrébb sorolja a hírfolyamban. Ez a fajta trükközés dönthet arról, hogy egyes politikusok akár milliókat is képesek elérni, vagy egyszerűen csak a semmibe posztolgatnak.

A cikk több esetet is említ erre a manipulációs stratégiára.

Honduras elnökének, Juan Orlando Hernándeznek a Facebook oldalát kezelő adminisztrátor például több száz további, átlagos Facebook felhasználóknak álcázott oldalt hozott létre, hogy kedveljék az elnök bejegyzéseit, így népszerűsítve a politikust a közösségi oldalon.

A kiskapu komolyabb fellépés hiányában még egy darabig nyitva fog állni, amit az Azerbajdzsáni kormány is kihasznál azzal, hogy milliónyi zaklató megjegyzést hagy a független sajtóorgánumok és az azerbajdzsáni ellenzéki politikusok Facebook-oldalain. Az Azad Soz nevű helyi hírportál például egy bejegyzést osztott meg egy aktivistáról, akit 8 hónap börtönbüntetésre ítéltek mert kormánykritikus gondolatokat fogalmazott meg. A bejegyzés alatti 301 kommentből 297  profilnak álcázott kamu oldalaktól származott, melyek felét kevesebb mint egy hónapja hozták létre, írja a Guardian.

A jelenség hasonló a 2016-os amerikai választásokhoz, amikor Oroszország szervezetten manipulálta kamuprofilokon keresztül az amerikai szavazókat. Akkor a Facebook komoly erőkkel lépett fel a támadások ellen. Azerbajdzsán és Honduras esetében azonban közel sem történt ilyen gyors és hatékony reakció. A cég több illetékese is visszautasította a nyomozást mindkét esetben, pedig nyilvánvaló jelek utaltak arra, hogy kormányzati tevékenység zajlik a háttérben. Ráadásul mindkét országot autoriter, szólásszabadságot és emberi jogokat sértő hatalmak vezetik.

Több mint egy évig tartott hogy lekapcsolják a hondurasi elnök hálózatát, valamint 14 hónap, hogy megszüntessék az azerbajdzsáni kamuoldalakat. A Facebook ráadásul mindkét esetben hagyta hogy megismétlődjön a visszaélés.

A Zhang által felfedezett esetek arra mutatnak, hogy a Facebook prioritásokat határoz meg az egyes visszaélések között. Lengyelországban, az USÁ-ban, Ukrajnában, Tajvanban és Dél-Koreában például a cég szinte azonnal cselekedett ha nem természetes tevékenységet észlelt. Más esetekben, mint a már említett azerbajdzsáni és hondurasi visszaélésnél, valamint Mexikóban elhúzódott a folyamat, sőt, az adattudós által jelentett két eset Bolíviából és Albániából teljesen figyelmen kívül lett hagyva a vezetőség által.

Zhang szerint a Facebook vonakodik megbüntetni nagyhatalmú politikusokat, és még ha meg is teszi azt, akkor is jóval elnézőbb velük mint kellene.

Az adattudós egyik volt főnökétől, Guy Rosentől, a Facebook integritásért felelős elnökétől azt a magyarázatot kapta, hogy többszázezer ehhez hasonló visszaélést észlelnek az oldalon, ezért muszáj valamiféle fontossági sorrendet bevezetni. Ez a sorrend pedig úgy néz ki a kisebb, szegényebb országokat hátrébb sorolja a nagyobb, élesebb sajtóvisszhangot kiváltó nyugati demokráciákhoz képest.

(Guardian)
Címlapkép: ©Andrei Lacatusu