20-30 ezer forintos vagy még ennél is nagyobb mértékű fizetéscsökkenésről számol be számos egészségügyi szakdolgozó, miután március 1-jével megszűnt a közalkalmazotti jogviszonyuk. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) korábban egy olyan ajánlást tett az egészségügyi intézmények felé, hogy őrizzék meg az új törvény értelmében megszüntetett kollektív szerződésekben korábban meglévő pótlékok és juttatások szintjét, azokat építsék be a bérekbe, hogy a dolgozókat ne érje veszteség. Az intézmények jelentős részénél ezt meg is fogadták, jó néhány helyen azonban nem – írja a napi.hu

A lapnak nyilatkozott Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki szerint sok intézményben takarékossági okokra hivatkozva elkezdték azokat a pluszjuttatásokat megvágni, amelyekre az új jogszabály nem ír elő változatlan pótlék-számítási szabályokat, illetve igyekeznek megszüntetni olyan keresetkiegészítéseket (pl. pótlékok, kiszállási díjak stb.), amelyeket az új szabályok szerint nem kötelező adni.

A szakszervezeti elnök szerint miután az orvosok esetében eltűntek a pótlékok a jelentős béremelés miatt, most megpróbálják ezeket a többi (béremelést egyébként nem kapó) dolgozótól is megvonni, vagy alacsonyabb mértékeket megállapítani, mint amekkorát a törvény előír.

Egyes intézményekben csökkentették a túlmunkában vállalt ügyeletek óradíját, és csökkent olyan juttatások szintje is, amelyek korábban szerepeltek a kollektív szerződésben, vagy a közalkalmazotti törvényben: a pluszképesítések után járó pótlék például az eddigi 7-10 százalékról most 5-8 százalékra eshetett vissza.

Soós szerint nagyon eltérő lehet a fizetéscsökkenés mértéke, pontos képet pedig még nem látni a helyzetről, mivel a dolgozók csak most kezdték el észlelni a problémákat, amikor megkapták az első új jogviszonyos fizetésüket. Hogy hány intézményt és mekkora kört érinthetnek az elvonások, arról a szakszervezet felmérést készít.

A szakszervezet elnöke szerint „szerencsésebb” esetben arról van szó, hogy a bér egyes elemei nem azonos időpontban érkeznek, mivel sokakat másik munkahelyre vezényeltek a járvány miatt. Lehet akár amiatt is, hogy másképp szabták meg a munkaidőkeretet, és azt 3 hónap után átlagban számolják ki, vagyis lehet, hogy az ápoló egyik hónapban kevesebbet, másik hónapban több pénzt kap majd. A 444-nek is nyilatkozó Soós szerint ugyanakkor

a legrosszabb forgatókönyv az, hogy az orvosok béremelési terhei és az eladósodás miatt a munkáltató a szakdolgozók juttatásain próbál csökkenteni. Az alacsony keresetűek azonban nagyon megérzik az akár 10-20-30 ezer forintos csökkenést is, főleg mivel az ágazatban sok a gyerekét egyedül nevelő nő.

A feszültséget növeli, hogy miközben a kormány a soha nem látott orvosbéremelés miatt dicséri magát minden adandó alkalommal, a szakdolgozók helyzetéről szó sem esik. Az orvosi és ápolói bérek között idáig körülbelül két és félszeres volt a különbség, március 1. után viszont ez egy tíz év gyakorlattal rendelkező orvos és ápoló esetében háromszorosára vagy négyszeresére is nőhet.

Mint arról a Mércén is beszámoltunk, sokan épp azért vártak az utolsó pillanatig az új szerződésük aláírásával, mert próbálták kiharcolni, hogy legalább rosszabb helyzetbe ne kerüljenek, mint amilyenben eddig voltak: vagyis ha csorbítják is a munkavállalói jogaikat, legalább a bérük és a pótlékaik biztosítva legyenek. Most azonban úgy tűnik, a hiányos és sok esetben hibás szerződések sokaknak okozhatnak jelentős kárt. A bérek és az új jogviszony miatti bizonytalanság miatt óriási a feszültség, a szakdolgozóknak kizárólag hátránnyal járó új jogviszony miatt tömegek hagyhatják el az egészségügyet a veszélyhelyzet végét követően.

Valószínűleg az sem jelent majd nagy visszatartó erőt, hogy a koronavírus-járvány legsúlyosabb heteiben pedig az is kiderült: akár 3 évig is visszatarthatják a járvány elleni küzdelemben dolgozók szabadságát.