Az Egyesült Államok megerősítette, hogy részt vesz a jövő héten Bécsben az iráni atomalkuról szóló egyeztetésekben, és kijelentették azt is, akár a Teheránnal való közvetlen tárgyalásokra is nyitottak lennének.
Az Európai Unió képviselői a mai napon jelentették be, hogy személyes tárgyalásokat kezdeményeznek a 2015-ben Barack Obama által tető alá hozott, majd 2018-ban Donald Trump által felmondott „iráni atomalku” néven ismerté vált nemzetközi egyezményről. A részvételt már korábban a teheráni vezetés is jelezte, bár ők akkor elzárkóztak a washingtoni képviselőkkel való közvetlen egyeztetéstől, mondván:
„Irán és az USA egy városban lesznek, de nem ugyanabban a szobában.”
Utalva arra, hogy az Európai Unió kezdeményezésére közvetett tárgyalásokat terveztek az egyezmény kapcsán, amiben az EU-s országok látnák el a közvetítő szerepet a két fél között. Azonban már ez is nagy előrelépés lenne a két ország közötti feszültségek rendezése felé.
Ned Price az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője elmondta, mivel még csak az egyeztetések korai szakaszában vannak, nem számítanak azonnali áttörésre, lévén, hogy nehéz kérdésekről kell tárgyalniuk. Azonban már ezt is egy egészséges kapcsolat irányába tett első lépésnek tekintik.
Joe Biden elnökségének egyik fontos céljául tűzte ki az alelnöksége idején megkötött alkuhoz való visszatérést, azonban hatalomra lépése óta az erről szóló tárgyalások megakadni látszanak, mivel az iráni vezetés szerint az Egyesült Államoknak először fel kell oldania az országot sújtó szankciókat. A tárgyalásokat csak ezután kezdenék meg.
Az amerikai fél ezzel szemben a közel-keleti ország alkuban megkötött feltételekhez való visszatérését határozták meg a tárgyalások indulásához.
Price elmondta, hogy a bécsi találkozó kulcskérdései éppen a fenti feltételek összeegyeztetéséről szólnak majd, azaz az Irán oldaláról szükséges lépések tisztázására, az alku feltételeihez való visszatéréshez, illetve az ezért nyújtandó amerikai szankció-feloldási lépések.
A tárgyalások résztvevői lesznek még az alkut továbbra is fenntartó országok, az Egyesült Királyság, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország is.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Donald Trump 2018-ban mondta fel az Iránnal kötött egyezséget, hogy az országgal szemben a súlyosabb szankciók politikáját alkalmazza. A lépéssel szinte egyedüliként csak Benjamin Netanjahu értett egyet, mind az amerikai, mind az izraeli katonai vezérkarok elutasították azt.
A 2015-ben, a fent említett 8 résztvevő által tető alá hozott megállapodás szigorú feltételeket szab Irán nukleáris programjának, garantálva, hogy az ország ne legyen képes hadászati célra használható uránt dúsítani az elkövetkező 15 évben. Cserébe az USA és az Európai Unió vállalja a Teheránnal szembeni gazdasági szankciók feloldását.
