Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Netanjahu aggódik, hogy újra életbe lép az iráni atomalku

Joe Biden megválasztott amerikai elnök még el se foglalta hivatalát, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a várakozásoknak megfelelően máris kijelentette:

„Nem lehet visszaút az előző atomalkuhoz. Ragaszkodnunk kell a kompromisszummentes politikához, hogy biztosítsuk, hogy Irán nem fejleszthet atomfegyvereket.”

Netanjahu ezzel Bidennek üzenhetett a legtöbb izraeli média szerint, aki nem rég kijelentette, hogy a 2015-ös atomalkuhoz újra csatlakozhat az Egyesült Államok, de ahhoz Iránnak előbb szigorúan be kell tartania a rá eső részt, és együtt fog működni a szövetségeseivel, hogy „megerősítsék, és kibővíthessék a megállapodást, és közben még hatékonyabban fognak fellépni Irán egyéb destabilizáló erőfeszítéseivel szemben.”

Az Obama elnök által tető alá hozott megállapodást Irán minden vizsgálat szerint egészen 2018 májusáig betartotta, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette: felrúgja az egyezményt és visszaállítja a Teheránt sújtó gazdasági szankciókat. Trump szankciói nem csupán az amerikai cégek, de az európaiak számára is lehetetlenné tették az Iránnal való kereskedést.

Trump leköszönő elnök 2018 óta a „maximális nyomásgyakorlás” politikáját folytatta, ami több európai diplomata szemében elhibázott stratégia volt. Eszerint a leköszönő amerikai elnök „tárgyalóasztalhoz kényszerítette” volna Iránt a szankciók erejével, de ez mindezidáig nem következett be, és magában rejtette a helyzet totális eszkalációjának veszélyét is, ami például az év elején, Kászim Szulejmáni, az egyik legbefolyásosabb iráni vezető meggyilkolásakor igencsak közelre került.

Bár Irán mindig is következetesen tagadta, hogy atomprogramjának köze lenne harcászati eszközök fejlesztéséhez, a világ hatalmai közül sokan bizalmatlanul figyelték a nukleáris létesítmények építését és üzemeltetését a Közel-Kelet egyik befolyásos iszlám állama területén. A 2018-as amerikai kilépés után az Európai Unió Oroszországgal és Kínával együtt próbálta egyben tartani az alkut, amennyire lehetett, de előbbi 2020 elején már közel került ahhoz, hogy borítsa a maga részéről a további tárgyalásokat.

Akkor azt jelentették be az európai tárgyaló felek, hogy beindítják az iráni atomalku vitarendezési mechanizmusát, miután január 5-én Teherán jelezte, ezentúl nem tartja be annak egyik legfontosabb előírását, az urándúsító centrifugák számának korlátozását.

Közleményében három európai külügyminiszter (a brit, a francia és a német) úgy fogalmazott: Irán január 5-i bejelentése után „nem maradt más választásuk”, mint beindítani a vitarendezési mechanizmust. Mint hangsúlyozták, továbbra is elkötelezettek a 2015-ös, hét állam (Irán, USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) által aláírt megállapodás életben tartása mellett, és épp ezért

nem csatlakoznak az USA által követett „maximális nyomásgyakorlás” stratégiájához.

Heiko Maas német külügyminiszter a Twitteren akkor azt írta, céljuk, hogy megtartsák a megállapodást és a vitákra a megállapodás keretein belül találjanak megoldást. „Felszólítjuk Iránt, hogy konstruktív módon vegyen részt a tárgyalási folyamatban, amely most kezdődik”.

(Reuters)
Címlapkép: Kremlin.ru