Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A magyarországi romákat humanitárius válságba taszítja a koronavírus-járvány

A koronavírus-fertőzés különösen súlyosan érinti a 700 ezer fős magyarországi roma közösséget. Több személy is arról számolt be, hogy nem ritkán egyetlen családon belül több áldozatot követelt a járvány, ennek az oka pedig a hatóságokkal szembeni mély bizalmatlanság.

A Reuters hírügynökség hozzávetőlegesen tucatnyi, szűkös vagy kifejezetten rossz körülmények közt élő roma emberrel készített interjút. Az ő beszámolóik a szenvedés és a halál, s egy hatalmas egészségügyi kihívás szívszorító történetévé állnak össze.

„Az embereink hullanak, mint a legyek”, nyilatkozta Horváth Aladár roma aktivista a hírügynökségnek.

Amikor a Reuters telefonon arra kérte, hogy írja le a roma közösség helyzetét, zokogni kezdett, majd elmondta, egy órával azelőtt tudta meg, hogy 35 éves unokaöccse meghalt a fertőzés következtében.

Bitó-Balogh Zsanett aktivista a járvány kitörését robbanáshoz hasonlította.

„Körülbelül minden család megkapta… Azok az emberek, akiket az egyik héten még kerékpározni láttam, a következő héten már kórházban voltak, a harmadik héten pedig már virágot kellett rendelni a temetésükre”, adott számot Bitó-Balogh a nagykállói roma közösségről.

Az aktivista, aki már kétszer is túlesett a betegségen, elmondta, hogy egy időben 12 családtagja volt kórházban. Az elmúlt hónapban két nagybátyját és a nagymamáját is elveszítette, a szomszédja pedig pár hét leforgása alatt eleveszítette a szüleit, az unokatestvérét és a nagybátyját.

Annak ellenére, hogy számos romát sikerül rábeszélni arra, hogy forduljanak a hatóságokhoz, a roma aktivisták úgy érzik, a lehetőségeik szűkösek.

Nézetük szerint a kormánynak többet kellene tennie a roma közösségért. Horváth Aladár egyenesen „humanitárius válságról” beszélt a magyarországi állapottal kapcsolatban.

A Reutersnek sikerült elérnie Gulyás Gergelyt, a miniszterelnökséget vezető minisztert is, aki elmondta, hogy a roma közösségnek önként kell részt vennie a vakcinációban. „Amint eljutunk arra a pontra, a roma fiatalok is sorra kerülnek”, nyilatkozta Gulyás.

A romák alig 9 százaléka szeretné beoltatni magát – derült ki a Pécsi Tudományegyetem által januárban végzett, de először a Reutersben publikált felmérésből.

A kutatást Kiss Zsuzsanna, roma biológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára vezette, aki elmondta, hogy a hátrányos megkülönböztetés miatt a romák évtizedek óta bizalmatlanok az orvosokkal és a kormányokkal.

Azonban nem csak a romák bizalmának elnyerése az egyetlen kihívás.

A Reuters emlékeztet rá, hogy Magyarországon a háziorvosok végzik a vakcinációt, de a kis háziorvosi rendelők 10 százaléka bezárt, mert nincs orvos, aki működtetné őket. Ez a legkedvezőtlenebbül főként a roma lakosságot érinti, ugyanis a bezárt rendelők zömmel a romák lakta településeken működtek.

Bár a kormány öt „oltóbuszt” is forgalomba állított, amelyek bejárják a távoli vidékeket, az embereknek először regisztrálniuk kell az oltóbuszokra is. Ám ehhez bizalomra lenne szükség.

„Sosem bíztunk meg különösebben a vakcinákban”, mondta el egy nagykállói fiatalember a Reuters újságíróinak.

(Reuters)