Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, hogy Magyarországnak van a legdrágábban működő kormányzata. Míg az Európai Unió 27 tagállama átlagosan a GDP 5,8 százalékát költi az ún. általános közösségi szolgáltatásokra, addig Magyarországon ez az arány 8,2 százalék volt, írja a Népszava.
Az általános közszolgáltatások vagy közösségi szolgáltatások a közszféra egyik ágát jelölik, amely magában foglalja a törvényhozó testületek, a központi végrehajtó szervek (kormány, elnök) és a különböző szintű hatóságok (közigazgatási ügynökségek és helyi önkormányzatok) tevékenységét.
Hasonló nagyságrendben költött a bürokráciára Finnország is – 7,9 százalékot áldoztak erre –, míg Ausztria 5,7 százalékot. A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem sem.
Az Eurostat anyagát összesítő Népszava felhívja a figyelmet, hogy a magyar állam mindig is kiemelkedően magas működési költséggel bírt, 2010-ben például a GPD 9,3%-át vitte el, de 2013-ban, az eddigi csúcson ez a szám 10,2% volt.
A lap hozzáteszi, hogy a magyar állam a gazdaság támogatására átlagon felül költ, Magyarországon a GDP 7,3%-a jut erre, az EU-ban viszont 4,3% az átlag.
Ahogyan arról a Mérce is beszámolt, a tavalyi évben csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium 1676 milliárd forintnyi támogatást osztott ki, ebből pedig összesen 12 603 új munkahely jött létre,
vagyis a kormány új munkahelyenként 132,9 millió forintot költött a nagytőkére.
A tavalyi év kiemelkedő volt: 2019-ben például egy új munkahely megteremtéséért „csak” 15,9 millió forintnyi támogatást adott a magyar kormány. 2020 első félévében pedig összesen több mint 43 milliárd forint támogatást utalt ki a kormány 14 nagy cégnek.
Az Eurostat most közzétett adatai szerint azonban a környezetvédelemre, szociális kiadásokra és egészségügyre az átlagnál kevesebb jut – az egészségügy terén például már csak a harmadik legkevesebb pénz jut az EU-n belül.
(Népszava, Eurostat, Telex, Mérce)
