Nemrég levélben kérte a kormány segítségét a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ) és a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, hogy soron kívül oltáshoz jussanak a Magyar Posta leginkább veszélyeztetett, illetve azon dolgozói, akik nyugdíjakat visznek ki idős embereknek. Mivel nem ritka, hogy a postások munka közben kapják el a koronavírust, a szakszervezetek száz százalékos táppénzt is követelnek a dolgozóknak, válasz azonban egyelőre nem érkezett a kormány részéről.

Tusz Ferenc, a KÉSZ elnöke a Népszavának arról számolt be: emellett különösen nagy a feszültség a bérek miatt is, szerinte elfogadhatatlan, hogy egy 15-20 éve dolgozó postás is nettó 140 ezer forintot visz haza.

A megbecsülés hiánya létszámhiányhoz és nagy fluktuációhoz vezet, ami a dolgozókra még nagyobb megterhelést és több túlórát ró. A szakszervezeti vezető szerint ráadásul hiányzik a kellő körültekintés a jelentkezők kiválasztásánál: a korábbi három hónap helyett körülbelül két hétre csökkent a betanulási idő, a munkaadó pedig nincs abban a helyzetben, hogy válogasson, már annak is örülnie kell, ha a kevés pénzért egyáltalán talál valakit a feladatra.

Tavaly a Mércén részletesen beszámoltunk a postások bérharcáról, amely végül 8 százalékos emeléssel végződött. A sikeres megegyezés előtt a postás szakszervezetek sztrájkbizottságot alakítottak, illetve nyáron tüntetést is tartottak a bérrendezés érdekében Budapesten, ahol a felszólaló szakszervezeti vezetők arról beszéltek:

a postás bérek évtizedes lemaradásban vannak, sokan még mindig a garantált bérminimumot kapják.

A postások a járványügyi veszélyhelyzetben az élvonalban, lelkiismeretesen végzik munkájukat, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a pandémiás helyzet által generált veszteséget a Magyar Posta esetében csak a munkavállalóknak kell viselniük. A többi állami tulajdonú vállalatnál megvalósult a bérfejlesztés és a veszélyhelyzet okozta bevételkiesés ellenére is a munkaerő-megtartás mellett folytatják tevékenységüket – hangsúlyozták a szakszervezetek.

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója korábban arról beszélt: a posta olyan egyetemes szolgáltatás, amelynek minden körülmények közt működnie kell az ország bármely területén, az ezzel járó költségek viszont elég magasak, ezért az EU létrehozott egy támogatási alapot, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok segíteni tudják saját postáik működését. A támogatás összeget 2014-ben állapították meg Magyarország számára, azóta azonban nem emelkedett, így a béremelés is nehézkes. A kormány végül tavaly az Európai Bizottsághoz fordult levélben, a szakszervezetek ugyanakkor hangsúlyozták: erre már sokkal korábban szükség lett volna. Előrelépés azonban azóta sem történt az ügyben.

Tusz Ferenc szerint a kézbesítők bruttó bére 300-350 ezer forintnál nemigen lehetne kevesebb, de a posta ilyen mértékű bérfejlesztésre állami segítség nélkül nem képes. Ezért lenne jó az EU-nál az állami támogatás tilalmának feloldását kérni, és ha ezt munkahelymegtartással indokolnák, akkor a szakszervezeti vezető szerint engedélyeznék azt a döntéshozók.