A Magyar Közlöny szombati számában megjelent friss kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet idején az  egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők – azaz az orvosi egyetemet már elvégzett, de még a szakorvosi képesítés megszerzése előtt álló személyek – is végezhetnek önállóan egészségügyi tevékenységet bizonyos kompetenciák tekintetében, amennyiben arra a tutoruk felhatalmazza őket.

A rendelet szövege szerint „a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az  egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110.  § (2) és (3)  bekezdésében foglaltaktól eltérően

az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevő személy (a  továbbiakban: jelölt) önállóan végezhet egészségügyi tevékenységet mindazon kompetenciák tekintetében, melynek gyakorlására a tutora igazolása alapján felhatalmazást szerzett.”

A kompetenciák elsajátításához a rendelet különböző szinteket társít, az „A” szinten a jelölt az adott tevékenységet, beavatkozást „saját indikáció alapján, önállóan” végezheti, a „B” szinten szakorvosi szupervízió mellett, a „C” szinten szakorvossal történt kötelező, előzetes megbeszélés alapján önállóan, a „D” szinten szakorvos személyes irányítása alapján, a  szakorvos utasítása szerint, az „E” szinten pedig a szakorvos személyes irányítása alapján, vele együtt.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azaz vasárnap, és a  „koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény” hatályvesztéséig tart, vagy 2021. május 23-ig.

A jelenleg hatályos egészségügyi törvény ehhez képest az egészségügyi szakképesítés megszerzéséhez (amelyet egy jelölt szakerülettől függően 3-6 év szakképzés után szerezhet meg) köti az önálló egészségügyi tevékenység végzését, ez előtt a szakképzésben részt vevő személy hivatalosan csak szakképesítéssel már rendelkező orvos felügyelete mellett végezhet ilyet.

A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke, Dr. Tóth Judit Mária a Mércének elmondta, szerinte a rendelet valójában egy már létező gyakorlathoz ad jogi keretet, azaz a valóságban sok mindenen nem változtat. Emellett azonban tisztítja a helyzetet, és védelmet ad a szakorvosoknak és a jelölteknek is.

Az elmúlt héten egymást érték az egészségügyi szakemberek részéről a vészjelzések a kórházakban tapasztalható körülmények kapcsán. A Budai Egészségközpont (BEK) főigazgató-tulajdonosa, Varga Péter Pál például arról beszélt a Népszavának adott szombati interjújában, hogy egy 10-es skálán 8-as a baj a robbanó betegszámot és az intenzív osztályok leterheltségét tekintve, és több kórház is arról számolt be, hogy vagy megtelt az intenzív osztályuk, vagy hamarosan meg fog.

Emellett súlyos szakemberhiány is jelentkezett részben az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése következtében távozó orvosok és ápolók miatt, részben a Covid-osztályokra történő átvezénylések miatt. A Szegedi Egyetem Klinikai Központja egyik dolgozója szombaton már arról beszélt, hogy ahogy más helyeken, úgy Szegeden is azt fontolgatják, hogy hallgatókat irányítanak az erőforráshiányos osztályokra.

„A hallgatók sokszor kerültek már hasonló helyzetbe a gyakorlatokon, de nem élesben, hanem mindig felügyelet alatt. Most pedig majdhogynem önálló munkavégzésre kell átszokniuk néhány hét alatt. A személyzetet is nagyon leterheli majd, mert extra figyelmet igényelnek” – magyarázta a lépés buktatóit a Szeged.hu-nak a névtelenséget kérő dolgozó.

Az Országos Mentőszolgálat munkáját is orvos- és egészségtudományi hallgatók segítik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdai közleménye szerint már naponta ötszázan. A mentőszolgálatnál októbertől februárig mintegy 26 ezer műszakban teljesített szolgálatot mintegy 2200 hallgató, és csaknem 1000 egyetemistát vontak be a kórházi, klinikai tevékenységek támogatásába, áll a közleményben.

A Magyar Orvosi Kamara titkára, Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos szerint hiába növelik például az intenzív ágyak vagy a lélegeztetőgépek számát, ha nem tudnak az ágy mellé hozzáértő személyzetet rendelni. „Az intenzív ágyak számát nem lehet exponenciálisan és folyamatosan növelni egy adott mennyiségű, fix személyzettel, a megfelelő tudású ápolókat pedig évekig tart kiképezni” – mondta a hvg.hu-nak adott pénteki interjújában.

Mindennek fényében logikus, hogy a kormány el akarja távolítani az egészségügyi törvénybe foglalt jogi buktatókat a rezidensek önálló munkavégzése elől.