Semmiféle beleszólása nem lenne az önkormányzatoknak abba, hogy mi és hogyan épül a területükön, ha elfogadnak egy erre vonatkozó, új törvénytervezetet, ami megszünteti az önkormányzatok úgynevezett településszerkezeti tervkészítési jogkörét. A Népszava rövid híradása szerint az ország összes megyei és települési önkormányzata elveszítené ezzel azt a közvetlen és autonóm jogot, hogy meghatározhassa, mi épül a területén.
A lap értesülései szerint például Budapest esetében nem az ellenzéki vezetésű és többségű Fővárosi Önkormányzat, hanem „esetleg” a kormány alá tartozó, Vitézy Dávid által vezetett és Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára által felügyelt Budapesti Fejlesztési Központ készíthetné el a jövőben a településszerkezeti tervet.
A tervezett intézkedés hivatalos célja a „bürokráciacsökkentés”, az azonban ismét a 2019 októbere után jelentősebb részben ellenzéki irányítású önkormányzatok jogköreit szűkítené.
A településszerkezeti terveket az 1996-ban hatályba lépett építési törvény utalta az illetékes önkormányzatok hatáskörébe. A tervek elkészítése lehetővé tette, hogy egy-egy köztestület és város- vagy faluvezető döntsön a városképre és a környezetre egyértelműen hatással lévő beépítések sorsáról. Egy újabb, 2012-es kormányrendelet ezt a jogot a településszerkezeti tervek és rendezési eszközök tartalmára vonatkozó előírásokkal egészítette ki, de a jogot értelemszerűen és változatlanul az önkormányzatoknál hagyta.
Egy korábbi mozdulattal, 2020-ban a kormány már kivette az építési tervezés jogkörét az önkormányzatok kezéből, azt pedig az illetékes kormányhivatalokhoz utalta, ami azok bürokratikus feladatait óriási mértékben duzzasztotta fel. A Népszavának nyilatkozók szerint az újabb jogkör-áthelyezés egyenesen kaotikus állapotokat teremtene a kormányzati igazgatás területén.
Felháborodását fejezte ki a kiszivárgott tervek után Karácsony Gergely főpolgármester is, aki szerint a jogkör-elvétel újabb durva támadás a magyar önkormányzatiság ellen. Érzékletes példát is hozott arra, megvalósulása esetén Budapesten milyen következményekkel járnak, ha esetlek a BFK venné át a településszerkezeti tervek készítését is:
„…nemrégiben a III. kerülettel abban állapodtunk meg hogy a Mocsárosdűlőt radikálisan zöldíteni fogjuk. Több mint másfélszeresére növelnénk a zöldfelületek arányát, garantálva a terület természetközeli megőrzését. A Mocsárosdűlőn a szerkezeti terv módosítását egy a széles nyilvánosságot bevonó stratégiai tervezés követné még ebben az évben. Ha megszűnne a településszerkezeti terv, ez a lehetőség is elveszne.”
Ahogyan azt az önkormányzatok ellenzéki vezetői és civil szervezetek 2019 októbere óta többször, több helyen is nehezményezték, Orbán Viktor kormánya folyamatosan, de különösen a 2020 tavaszi járvány-kitörés és rendkívüli jogrend óta, fosztja meg autonómiájától és legfontosabb bevételeitől az önkormányzatokat, és ezzel politikai ellenzéke legfontosabb hátországát is.
Ismert, hogy Budapestnek már így is jelentős mértékű „szolidaritási adót” kell befizetnie a járvány alatt, az ingyenes parkolási rendelettel a parkolási bevételektől a kerületeket fosztották meg, az iparűzési adó lefelezésének lehetőségével pedig sok kis önkormányzat legfontosabb bevételét is elvették. A helyzet mostanra olyan, hogy Kiss Ambrus budapesti főpolgármester-helyettes néhány napja már arról beszélt, az év végére a főváros fizetésképtelenné is válhat.
