A mai napon is szakmai meghívottakkal ülésezett az ellenzéki képviselők alapította Covid 2021 Vizsgálóbizottság, amelynek eredményeiről később sajtótájékoztatót is tartottak. Az ellenzéki összefogás részéről a vizsgálóbizottság második ülése utáni tájékoztatón
- Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője,
- Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese,
- Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője,
- Lukács László György, a Jobbik alelnöke,
- Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke
- és Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese
vettek részt.
Az ülésen a szakmai meghívottak főképp arra világítottak rá, hogy a járvány harmadik hullámának megfékezéséhez minél szélesebb körben hozzáférhetővé kellene tenni a tesztelést és komolyan kellene venni a kontaktkutatást, de szó esett az orvos és az ápolók között húzódó bérfeszültségről is.
„A mai lényegében nem csak egy bizottsági ülés volt, hanem egy lehetőség arra, hogy emlékezzünk az ápolók napjára”
-tette hozzá Lukács László.
A Vizsgálóbizottság ülésének egyik szakmai meghívottja ugyanis a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke volt, aki az egészségügyi szakdolgozók helyzetére hívta fel a figyelmet, akiknek gyakran nehezített körülmények között kell végezniük munkájukat.
Ahogyan arról a Mércén mi is beszámoltunk: az egészségügyi szakdolgozók 95 százaléka elégedetlen a bérével, a járvány csillapodásával tömeges elvándorlásra lehet számítani a szakmában.
Az ő munkájukat nem csak megőrizni kell, hanem olyan képzésre van szükség, amely biztosítja az egészségügyi dolgozók zökkenőmentes utánpótlását, illetve az anyagi megbecsülés mellett a megfelelő munkakörülményeket is biztosítani kell.
„Miközben egyetlen hang ki nem jöhetett a kórházakból, pontosan lehetett tudni, a miniszterelnök által is bevallottan, hogy a tűrőképessége határain táncoló egészségügyben tényleg a végkimerülés széléig hajszolt emberek, orvosok és ápolók igyekeztek minél több magyar ember életét megmenteni”
-jegyezte meg Harangozó Tamás.
A frakcióvezető-helyettes emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az (egyébként is zavaros) oltási tervben még mindig nem szerepelnek kiemelt helyen azok az emberek, akik nap mint nap rengeteg kontaktot létesítenek másokkal: a pedagógusok, a kereskedelemben dolgozók, illetve a tömegközlekedési járműveket kezelők.
Az oltási kedv növelésére (és a gazdaság újraindítására) pedig felmerült egy olyan javaslat is, hogy a védettséget élvezők utalványt kapjanak, amelyet az eddig hatóságilag tiltott területen használhassanak fel, például kávézókban, moziban vagy szállodákban.
Tordai Bence az egészségügyi dolgozók fizetésemelését sürgette, amelyre szerinte meg is van a forrás: évi 120 milliárdból nem csak az orvosok, hanem minden egészségügyi dolgozó tisztességes fizetést kaphatna. Összehasonlítva: a kormány által többszörös áron beszerzett és nem használt lélegeztetőgépek több, mint 300 milliárd forintba kerültek. De a bérfeszültséget olyan esetek is erősítik, mint amilyen a Margit Kórház dolgozóinak esete, akiket Tordai szerint százötven százalékos bérpótlékkal csábították át a kovid osztályra, hogy aztán csak egy hónapra fizessenek nekik ennyivel többet.
Kanász-Nagy Máté arról számolt be, hogyaz ülésen kielemezték azokat a kormányzati döntéseket, amelyek a járványkezelés szempontjából kiemelkedő fontosságúak voltak: a fokozott tesztelés és kontaktkutatás a társelnök szerint felkészületebb egészségügyi rendszerekben alkalmasnak bizonyult a halálozási számok csökkentésére. Itthon viszont ezek alkalmazása késlekedik, ennek pedig már most drámai következményei vannak.
A teljes sajtótájékoztató, illetve a Vizsgálóbizottság ajánlásai ebben a videóban hallgathatóak vissza:
