Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A CEU Egyiptomban elhurcolt diákjának szabadon engedését követeli

Élesen elítélte mai közleményében Michael Ignatieff, a bécsi CEU elnöke és rektora, hogy február elején minden előzmény nélkül letartóztatták és bíróság elé állították egyik diákjukat, Ahmed Samirt Egyiptomban. Ahmed Samir Szantávi, akinek ausztriai vízumszerzési nehézségeiről korábban mi is írtunk, a bécsi mesterképzéséhez szükséges ideiglenes tartózkodási engedély után, hosszú időt követően hazalátogatott a Abdel Fatah asz-Sziszi altábornagy által parancsuralmi rendszerben kormányzott hazájába, ahol azonban „terrorizmus” vádjával tartóztatták le, ezek után pedig napokig senki sem látta.

Samir ügyében CEU-s osztálytársai, ismerősei indítottak akciót, miután egyiptomi ellenzéki csoportoktól elfogásának híre kiszivárgott. Egy héttel ezelőtt pedig ügyét az Amnesty International is felkarolta.

Ignatieff közleménye szerint Samir nem részesülhetett hazájában méltányos bírósági eljárásban, az ellene felhozott vádak pedig egyértelmű koholmányok, így az egyetem a diák minél előbbi kiengedését, és Ausztriába való szabadon távozását követeli.

A rektor külön háláját fejezte ki azért, mert az ügyben már az osztrák és amerikai hatóságok is közbenjártak Kairóban, és erre szólítja fel az Európai Unió hivatalos külügyi szerveit is.

Magyarországon, ahol Samir tanulmányait az innen később Orbán Viktor kormánya által elűzött CEU-n megkezdte, jogvédők ugyancsak felszólították Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert, hogy járjon közben Egyiptomban az ősszel még Budapesten élő és tanuló diák érdekében.

Február elsején az egyiptomi Nemzetbiztonsági Szolgálat különleges egységei már hónapok óta keresték. Legutóbbi hazaérkezésekor, 2020 decemberében is kihallgatták, majd januárt 23-án több maszkos, felfegyverzett rendőr tört be Samir családjának otthonába, miközben a férfi nem volt otthon. Házkutatási és letartóztatási parancs nélkül lefoglalták a ház biztonsági kameráinak felvételét, majd indoklás nélkül utasították Samirt, hogy február 1-én jelenjen meg a Nemzetbiztonsági Hatóság irodájában, itt tartóztatták le, utána 5 napig semmit nem lehetett tudni róla. Február 6-án végül a politikai disszidenseket általában kezelő Legfelső Állambiztonsági Ügyészség (SSSP) épületébe szállították át kihallgatásra.

Ekkor derült ki, hogy az országban nagyon széles körűen, szinte minden rezsimtől független politikai tevékenységre lecsapó „terrorizmus elősegítése” volt ellene a vád. Kihallgatói külön indokként hozták fel ellene, hogy a CEU hallgatója, és hogy aktív volt egy egyiptomi, kormányellenes Facebook-csoportban, ez utóbbi ténnyel kapcsolatban „álhírek terjesztése” mellékvádat is az aktájához illesztettek.

Az Amnesty felhívta a figyelmet arra, hogy az Ahmed Samirral szemben felhozott vádakat követően az ügyész nem rendelt el semmiféle bizonyítási eljárást, csupán egyetlen kormánykritikus Facebook-bejegyzésére alapozták mindkét vádpontot, mielőtt elszállították a Torában található, szigorított börtönbe. Ebben az intézményben már egymást érik a politikai foglyok.

A londoni központú, Közel-Kelettel foglalkozó, független Middle East Eye nevű portál pedig 2019 novemberében kiszivárgott videót is közölt a börtön iszonyú körülményeiről: 2014 óta asz-Sziszi rezsimje mintegy 60 000 embert zárt be ide, a családok a fegyházat nem látogathatják, és az ottani körülmények és bánásmód sok esetben életveszélyesek is. A 2013-ban megpuccsolt és letartóztatott Murszi elnök itt halt meg 2019 nyarán, független vizsgálatok szerint a börtönkörülmények miatt.

A körülmények alapján az Amnesty International aláhúzta, Ahmed Samir egyértelműen politikai nézetei miatt fogoly, ezért a nemzetközi jog szerint azonnal szabadon kellene engedni.

A nemzetközi NGO összefoglalója után mind a bécsi, mind pedig a washingtoni kormány hivatalosan is informálódott a diák ügyéről az egyiptomi rezsimnél.

Az egyiptomi „tavasz” után hatalomra kerülő Mohamed Murszi iszlamista elnököt puccsal távolították el 2013 nyarán, az egykor a katonai elhárítást vezető al-Sziszi rezsimje a Muszlim Testvériség és az egyiptomi liberális demokráciáért küzdő aktivisták nagyon széles körére csapott le „terrorellenes” intézkedésekre hivatkozva, és elhallgattatta a katonai rezsimmel szemben kritikus média egészét is, miközben az internetet is korlátozni kezdte.

Ahmed Samir esete messze nem az első, amikor diákok tűnnek el nyomtalanul Egyiptomban. 2016 januárjában az Oxfordban egyiptomi politikát kutató olasz doktori hallgató, Giulio Regeni tűnt el, megkínzott holttestét napokkal később lelték fel. Az olasz ügyészeknek azonban Egyiptom még az eltelt évek alatt sem engedte meg, hogy a bizonyítékokat meggyilkolásával kapcsolatban megvizsgálják. Mivel Regeni társadalmi nemek és politológia témákban kutatott az országban, ezért Róma a kezdettől azt feltételezte, hogy az állambiztonság politikai okokból gyilkoltatta meg.

2020 elején egy egyiptomi diák, a Bolognai Egyetemen kutató Patrick Zaky is hazájában tűnt el, helyi emberi jogi aktivisták szerint a kairói repülőtéren és szülővárosában, Manszúrában elektromos sokkal és veréssel is kínozta az állambiztonság kihallgatása közben. Az olasz hatóságok mindkét ügyben beidézték az egyiptomi állambiztonság számos, a kínzásokban és a lefogásban részt vevő emberét, Kairó azonban sem őket, sem pedig az elraboltakat nem adta eddig ki, ezzel mélypontra kerültek az olasz-egyiptomi nemzetközi kapcsolatok is.