Mintegy száz hajléktalan ember és az őket támogató több tucat aktivista szállta meg Párizsban az Hôtel-Dieu Kórház használaton kívüli épületrészeit szombaton, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a hideghullám idején sincs sokaknak hova behúzódniuk az extrém fagyos időjárás elől.
Macron promettait des logements pour tous, mais au final ce sont les militaires qui tentent de déloger une action de mise à l’abri.
Une centaine de réfugiés et des collectifs de soutien occupent actuellement l’#HotelDieu à Paris.#onsemetauchaud
📹 @SolidaritWilso1 pic.twitter.com/X0hVrQ8yna— Cerveaux non disponibles (@CerveauxNon) February 13, 2021
A hajléktalan aktivistákat nem igazán tudták megállítani a kórház biztonsági őrei, így simán bejutottak az épületbe, és egészen addig maradtak, míg végül mindenkit biztonságos, meleg helyre szállítottak a hatóságok.
„Az Hôtel-Dieu több szárnya teljesen üres. Ha nem kapunk szállást valahol, itt maradunk. (…) Csütörtök este 400 embert találtunk az utcákon. A segélyhívó folyamatosan foglalt. Az ellátórendszer hibásan működik.”
– fejtette ki Jean-Jacques Clément a Solidarité migrants Wilson bevándorlókat képviselő aktivistacsoport tagja az AFP hírügynökségnek. Az akció elnevezése „Megmelegszünk!” volt.
Une centaine de sans-abris et réfugiés rentrent à l’intérieur de l’Hotel Dieu à Paris pour demander une mise à l’abri durant cette période de grand froid. pic.twitter.com/C2Xd7WqUp3
— Remy Buisine (@RemyBuisine) February 13, 2021
Pár órával a figyelemfelkeltő akció kezdete után a hatóságok, illetve a városi hajléktalan-ellátó szolgálat munkatársai a helyszínre érkeztek, és megoldották a mintegy száz, többségében bevándorló elszállásolását.
2017-ben nagyjából 300-400 ezer rendezetlen helyzetű külföldi élt Franciaország területén a Pew kutatóintézet 2019-ben publikált kutatása szerint. Hivatalos iratok hiányában ezek az emberek rendkívül bizonytalan helyzetben vannak, például nem vállalhatnak legálisan munkát. Sokan közülük már hosszú évek óta Franciaországban élnek.
A helyzetük 2018 nyarán tovább súlyosbodott, amikor az akkori belügyminiszter, Gérard Collomb meghirdette az új bevándorlási törvényt, amely lerövidítette a menekültek rendelkezésére álló időt a hivatalos menedékkérelem beadására, 15 napra csökkentette a deportálásról született döntés megfellebbezési idejét és 45-ről 90 napra emelte a fogva tartó központokban letölthető napok maximális számát.
2019 novemberében Édouard Philippe miniszterelnök további intézkedéseket jelentett be a bevándorlás mértékének visszafogása érdekében, például az egészségügyhöz való hozzáférés szigorítását, valamint a gazdasági szükség mértékének megfelelő, ágazatokhoz igazított bevándorlási kvóták létrehozását.
A papírokkal nem rendelkező, de Franciaországban élő és dolgozó külföldiek tavaly óta gilets noirs („feketemellényesek”) néven szerveződnek a sárgamellényes mozgalom mintájára. 2019 júliusában a magyar sajtó is beszámolt az egyik legnagyobb port kavart akciójukról, amikor több száz bevándorló foglalta el a párizsi Panthéont, hogy egyenlő jogokat, szabadságot és jobb életet követeljenek maguknak.
A koronavírus különösen súlyosan hatott a rendezetlen helyzetű bevándorlókra, mivel rengetegen közülük egyik pillanatról a másikra veszítették el az állásukat. A Frichti ételfuvarozó cég például 600 dolgozójától vált meg, miután két hónapnyi megfeszített munka után a járvány alatt kiküldött egy emailt, miszerint innentől kezdve nem foglalkoztat olyanokat, akiknek nincs érvényes tartózkodási engedélye.
De a járvány alatt az egészségügyi helyzet is elfogadhatatlan volt a helyzetük elbírálására várakozó menedékkérőket fogva tartó központokban, a Human Rights Watch szerint Franciaország semmit sem tett a nagyjából 340 ember egészségének megőrzéséért, aki ilyen központban tartózkodott. Ezekben az intézményekben semmilyen olyan higiénés előírást nem lehetett betartani, amik a járvány terjedését megakadályozhatták volna.
