Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Főleg beruházásokra költené az uniós zöld forrásokat a kormány, természetvédelemre keveset szán

Az RTL Klub birtokába került egy tervezet, amely szerint a 2021-2027-es uniós költségvetés Magyarországra eső részéből mintegy 1600 milliárd forintot csoportosítana át környezetvédelemre és energiahatékonyságra a kormány.

A tervezet szerint ebből az összegből 677 milliárd menne megújuló energiagazdálkodásra (pl. napelemes beruházásokra), majdnem 400 milliárdot szánna körforgásos gazdasági rendszerekre és fenntarthatóságra (főként a hulladékkezelés megújítására), 190 milliárd forint menne a szénből élő régiók felzárkóztatására és csupán a keret 3 százaléka, 49 milliárd forint jutna környezet- és természetvédelemre. A kormány számol emellett még az egyre gyakoribbá váló extrém időjárás miatt bekövetkező katasztrófakockázat csökkentési, illetve vízgazdálkodási alappal is, ami 288 milliárd forintot foglal magába (külön érdekesség, hogy ebből például tűzoltóautó is vásárolható).

Bár a kormány eddig közölt terveiből egyelőre csak vázlatosan látszik, mire költenének, de az a híradóban megszólaltatott Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint egyértelmű, hogy az energiaipar érdekei dominálnak, a kormány főleg beruházásokra költené a zöld pénzeket.

Szerintük a prioritások alapvetően jók, viszont a tervezetben szereplőnél sokkal többet kellene szánni természetvédelemre.

Emellett a lakóépületek energiahatékonysági felújításával kapcsolatban megjegyezték: ahhoz, hogy az emberek bele merjenek vágni egy ilyen felújításba, vissza nem térítendő állami támogatásokra lenne szükség.

Utóbbiak fontosságát egy nemrégiben meghozott bírósági ítélet is jelzi: mint arról beszámoltunk, az EU bírósága elítélte Magyarországot a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályok megsértése miatt, illetve azt is megállapította, hogy Magyarország levegőminőség javítását célzó intézkedései nem megfelelőek, mivel azok nem jelölik meg a tervezett javulást és annak határidejét. Ahogy arról a Mércén is rendszeresen írunk,

a rossz energiahatékonyságú épületek és a nem megfelelő tüzelőanyagok használata az egyik legfőbb okai a hazai légszennyezettségnek és nagyban hozzájárulnak a klímaváltozáshoz is.

Ezért a légszennyezés elleni harc első és legfontosabb lépése az energiaszegénység felszámolása lenne, vagyis mindenki számára biztosítani kellene a megfizethető energiát a leginkább rászorulókat is elérő, célzott lakásfelújítási, energetikai támogatásokkal.