Az MTI jelentette meg tegnap este Karas Mónika, a Médiatanács elnökének hosszú közleményét. Ennek állításaira reagált ma a Klubrádió, tételesen cáfolva azokat:
„A Médiatanács elnöke közleményt adott ki az egyik beosztottja, az MTI útján.
E dokumentumban alig lelhető fel a valóságnak megfelelő állítás.”
A Klubrádió szerint a Médiatanács elnöke nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy nem volt mozgástere a testületnek a frekvencia-meghosszabbítás kérdésben. Szerintük egyértelműen volt, hiszen az Inforádió esetében pontosan ellenkezőleg döntött ugyanolyan előzmények után. Nem mond igazat Karas akkor sem, amikor az állítja, megkülönböztetés mentes, egyforma mércéről beszélünk:
A Klubrádió dokumentálta a Médiatanács diszkriminatív döntéseit, amelyekkel azonos előzmények után az Inforádió mellett másoknak is kedvezően bírálta el a szerződéshosszabbítási igényét. A diszkriminációt nem menti, hogy nemcsak a Klubrádióval szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetést.
Karas a Klubrádió közleménye szerint csúsztat akkor is, amikor a százezreket érintp jogfosztást „törvény sértéssel próbálja megindokolni, mivel ugyan a Klubrádió egy éven belül két alkalommal késett a hatóság szerverére a heti műsorkvóták teljesítéséről szóló jelentése feltöltésével. (Tehát nem elmulasztotta, ahogy Karas fogalmazott, hanem a Médiatanács álláspontja szerint is csak késett vele.)
De a kérdéses időpontban nem volt törvényben szabott határideje az adtaszolgáltatási kötelezettség teljesítésének, amit el lehetett volna mulasztani.
Szintén erősen csúsztat a Médiatanács vezetője azon megjegyzésével miszerint, ha a Klubrádió a hosszabbítást nem kérelmezte volna, akkor a médiatanács le tudta volna folytatni a pályázatot, amin a Klubrádió is sikerrel indulhatott volna. Ez márcsak azért sem igaz mert a két ügy párhuzamosan zajlik, a pályázatot korábban is kiírhatta volna a Médiatanács, annak jelenlegi állását pedig a kizárt pályázók jogorvoslata okozza, nem pedig a Klubrádió frekvencia-hosszabbítás érdekében folytatott jogi harca.
„Hivatkozik Karas a rádiós piac állandó mozgására és a rendelkezésre álló frekvenciák „korlátos állami erőforrás” jellegére. Akkor vajon miért hever hosszú évek óta többtucat frekvencia kihasználatlanul, köztük 2014 óta a Klubrádió régi, 95,3 MHz-es hullámhossza?”
Az pedig, hogy a Klubrádió nem hét, hanem tíz éven át sugározhatott ingyenes közösségi hullámhosszon, nem a Médiatanács érdeme, hanem épp ellenkezőleg: a tanács 2010 és 2013 közötti sorozatos törvénysértéseinek következtében hozott bírósági ítéletek kényszerítő erejének a következménye volt.
Mint ismert, a Klubrádió azután fordult bírósághoz, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tavaly szeptember 11-én bejelentette: elutasította a médiaszolgáltató kérelmét a 2021. február 14-én lejáró rádiós jogosultságának meghosszabbítására a Budapest FM 92,9 MHz-re. Az NMHH a döntését akkor azzal indokolta, hogy a Klubrádió két alkalommal hiányos adatszolgáltatást küldött a hatóság részére. A Klubrádió ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy két olyan apróbb adminisztratív hibáról van szó, ami nem indokolja egy rádió elhallgattatását.
Az NMHH Médiatanácsa később ugyan pályázatot írt ki a frekvenciára, ahol elvi esélye lenne a Klubrádiónak a 92,9 MHz visszaszerzésére, ám az NMHH Médiatanácsának pályázati eljárását felfüggesztették, mivel a pályázaton résztvevő kormányközeli LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. jogorvoslattal élt a Médiatanács pályázatán született, az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. kizárását tartalmazó határozat ellen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Médiatanács döntése ellen tavaly szeptemberben petíció indult, mely szerint a Klubrádió valódi bűne az, hogy bár nem az ellenzék rádiója, de kritikus, független és szókimondó médium, amely nagyon sokféle szempontnak és véleménynek ad teret.
