Oroszország kész megszakítani a kapcsolatokat az EU-val, ha az újfent szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben – jelentette ki Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.

A bejelentést a külügyminiszter az orosz Szolovjov c. YouTube-csatornán tette, ahol arra a kérdésre, hogy készen áll -e Oroszország megszakítani a kapcsolatot az EU-val, Lavrov azt felelte: „Nem akarjuk elszigetelni magunkat a globális élettől, de erre készen kell állnunk. Ha békét akarsz, akkor készülj fel a háborúra” – mondta.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov később újságírói kérdésre finomított ezen az állásponton és hűteni próbálta a kedélyeket: szerinte Oroszország igenis fejleszteni szeretné a kapcsolatait Brüsszellel, de fel kell készülnie a legrosszabbra is.

A német külügyminiszter szóvívője ennek ellenére is „nyugtalanítónak” nevezte az orosz külügyminiszter kijelentését, mivel Heiko Maas, német külügyminiszter korábban hangsúlyozta, hogy együttműködésre van szükség Oroszországgal. Politikai elemzők szerint Lavrov „fenyegető gesztusnak” szánta kijelentését.

A tényleges diplomáciai kapcsolatok megszakítása azért nem valószínű, mert Németországnak és Oroszországnak is érdeke befejezni az Északi Áramlat 2 nevezetű gázvezetéket, amelyen keresztül közvetlenül Oroszországból lehet majd gázt szállítani Németországba, megduplázva Németország orosz gázimportját.

Ezt erősíti az a nemrég kiszivárgott ügy, hogy a német kormány korábban felajánlotta (az akkor még Trump által irányított) Washingtonnak, hogy egymilliárd euró értékben vásárolna az USA-tól cseppfolyósított földgázt, amennyiben az USA nem szankcionálja az Északi Áramlat 2 gázvezeték-projektet.

Ez viszont még nem jelenti azt, hogy az EU és Oroszország közti kapcsolatok ne romlottak volna jelentős mértékben: az elmúlt héten három-három diplomatát utasított ki az EU (Németország, Lengyelország és Svédország), illetve Oroszország; előbb Oroszország, azzal vádolva az EU diplomatáit, hogy Navalnij-párti tüntetéseken vettek részt, majd erre válaszul az EU is kitiltott három orosz diplomatát.

Mindeközben Navalnij újra a bíróságon, ezúttal rágalmazással vádolják

Nemrég a moszkvai bíróság két év és nyolc hónap letöltendő börtönre ítélte az ellenzéki Alekszej Navalnijt, amiért „megsértette” a próbaidejére szóló szabályzatot azáltal, hogy nem jelentkezett kapcsolattartóinál 2020 végén – éppen akkor, amikor nem is jelentkezhetett volna náluk, mivel egy berlini kórházban ápolták, miután – vélhetően a Kremlhez köthető titkosszolgálatok – harci idegméreggel megmérgezték.

Ekkorra már két másik eljárást is indítottak Navalnij ellen: az egyik vád szerint Navalnij nonprofit szervezetei nem megfelelően használták fel a támogatásaikat, a másik eljárás egy második világháborús orosz veterán rágalmazásával vádolja Navalnijt. Jelenleg az utóbbi ügy tárgyalása zajlik.

Navalnij tagadja a vádakat, szerinte az eljárás célja lejáratni őt az orosz közvélemény szemében.

Az eljárás egy tavaly közzétett Putyin-támogató kampányvideóval áll összefüggésben. A kampányvideóban szereplő személyek, köztük a második világháborús veterán, Ignyát Artemenkó, a tavalyi alkotmánymódosító népszavazásban való részvételre buzdítottak. Navalnij akkor azt nyilatkozta, hogy a videóban szereplő személyek „az ország szégyenei” – a vád szerint ez Artemenkó rágalmazása.

A bíróság beidézte Artemenkó unokáját is.

A 2020-as népszavazás

A 2020-as népszavazás legalább 2036-ig lehetővé tette Putyin elnök hatalomban maradását, valamint megerősítette az azonosneműek közötti házasság tiltását, az „Istenben való hitet”, mint értéket, a garantált nyugdíjminimumot és az orosz jog felsőbbrendűségét a nemzetközi joggal szemben.

A népszavazás eredményét – amelyen hivatalosan a résztvevők 78%-a szavazott Putyin javára – Navalnij vitatta, mondván, a népszavazást választási csalások kísérték. Navalnij kijelentését megerősíti az, hogy egy orosz választásfigyelő szervezet, a Golos is anomáliákat tapasztaltak a szavazás során.