Mintegy 19 ezer milliárd forintról dől el a következő hónapokban, hogy milyen célok és prioritások mentén költi el a magyar állam, ekkora összeghez jut ugyanis Magyarország az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetéséből és a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási csomagból összesen.

Bár a források felhasználásáról kötelező eleme az érintett társadalmi csoportok bevonása, a civil szervezetek úgy látják, hogy nincs lehetőségük a folyamatban való érdemi részvételre, ezért nyílt levélben fordulnak a Miniszterelnökséghez, és arra kérik dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárt, hogy kezdjen valódi társadalmi párbeszédet a Magyarország sorsát hosszú évekre meghatározó támogatások felhasználásáról, az illetékes minisztériumok ugyanis csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket.

A levelet megfogalmazó 33 magyarországi civil szervezet többek közt azt írja, jelenleg nincs lehetőségük a valódi részvételre,

mivel az illetékes minisztériumok csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket, az anyagok gyakran nehezen hozzáférhetőek, azokat sokszor csak az utolsó pillanatban, teljesíthetetlen határidők szabásával küldik el az érintetteknek, miközben az egyeztető fórumok munkája kiüresedett, az érkező javaslatokat rendszerint nem építik be a készülő tervezetekbe, és az elutasítás indokairól sem adnak tájékoztatást.

A civilek hét pontban foglalták össze azokat az alapelveket, amelyek mentén szerintük működhetne a társadalmi részvétel:

1. A társadalmi egyeztetések meghatározó eleme a strukturált párbeszéd: előre meghatározott egyeztetési terv mentén, nyilvánosan ismert pontokon és formában kell biztosítani az érintett szakmai szervezetek részvételét.

2. A nyitottság és inkluzivitás elve alapján garantálni kell a minél szélesebb körű részvételi lehetőséget, és arról a megfelelő (általuk is használt) csatornákon tájékoztatni a civileket és érintetteket.

3. A partnerség elve garantálja, hogy az érintettek nem csak az elkészült anyagokat véleményezhetik, hanem azok megalkotásában, a célok és prioritások meghatározásában is szerepet kapnak.

4. Biztosítani kell a társadalmi egyeztetések folyamatosságát, a szervezetekkel való kapcsolattartást, hogy részvételük ne csupán kampányszerű vagy ad hoc legyen.

5. Az átláthatóságot szem előtt tartva válhat követhetővé az egyeztetési folyamat: az ütemezések reálisak, a kapcsolattartás dokumentált, a beérkezett felvetéseket előre lefektetett elvek alapján építik be a dokumentumokba.

6. Az érintett kormányzati szervek rendszeres értékelést kell készítsenek a folyamatról, közzétéve annak eredményeit, menetét és résztvevőit.

7. A kormánynak biztosítania kell az érintett civil szervezetek kapacitásfejlesztését annak érdekében, hogy ezek a szervezetek érdemben részt tudjanak venni az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos társadalmi egyeztetésben

– sorolják.

A nyílt levél aláírói szerint még van idő a problémák orvoslására, ezért arra szólítják fel az államtitkárt, hogy minél hamarabb tegye elérhetővé az uniós források folyósításának egyik előfeltételeként szolgáló úgynevezett Partnerségi Megállapodás és az EU-s források tervezett elköltéseit bemutató operatív programok, valamint a koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági válság kezelésére létrehozott Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv teljes dokumentációját, elegendő időt hagyva azok véleményezésére. Azt is kérik, hogy a Miniszterelnökség nyújtson széles körű tájékoztatást a civil szervezetek körében az egyeztetési folyamatról és annak pontos menetéről.

A civilek szerint egy demokratikus társadalomban elengedhetetlen az érintett csoportokkal való folyamatos egyeztetés, ez ugyanis garanciát jelent arra, hogy a döntéshozók figyelembe veszik az emberek érdekeit, „hiszen végső soron minden elköltött forint őket kell szolgálja”.

Az állam feladata, hogy a támogatások megfelelő elosztásával olyan fejlesztések valósulhassanak meg, amelyek egy egészséges, fenntartható, szolidáris és igazságos Magyarország létrejöttét, és a benne élő emberek boldogulását támogatják – írják.

Mint arról tegnap beszámoltunk, várhatóan a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek sem lesznek kimondottan boldogok a kormány uniós források elköltéséről szóló tervei láttán, ezek alapján ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a Budapestnek járó fejlesztési pénzek 80%-áról a kormány dönt majd az érintettek helyett.