Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Alig dönthet Budapest a neki járó uniós forrásokról, a fejlesztések nagy részét behúzza a kormány

Ez a cikk több mint 1 éves.

Az Európai Unió idén életbe lépett hétéves költségvetése nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatást jelent Magyarországnak, a 444 birtokába került kormányzati tervek szerint azonban csupán a töredékének elosztásába szólhatna bele a Karácsony Gergely vezette Főváros és a kerületi önkormányzatok, ráadásul a jelek szerint a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozó további 6000-7400 milliárd forintos mentőcsomagból sem kíván a kormány Budapestre költeni.

Bár az uniós szabályozás szerint Budapestnek eleve kevesebb forrás jár, mivel a településfejlesztésre szánt összegek legnagyobb részét a szegényebb régiók kapják – teszi hozzá a lap -, ugyanakkor van olyan programja az EU-támogatásoknak, amelyből a gazdagabb nagyvárosok fejlesztésére kell fordítani, ennek alapja az úgynevezett ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap). Ennek legalább 6 százalékát „fenntartható városfejlesztés” címen nagyvárosokra kell fordítani az Európai Bizottság előírásai szerint, akkor is, ha azok esetleg gazdagabb régióhoz tartoznak – így juthat forráshoz Budapest is.

A Miniszterelnökség teljes uniós keret elköltéséről szóló terveit és a településfejlesztési terveket nemrégiben küldték ki az összes megyei önkormányzatnak, melyben egy mondat arról árulkodik:

a budapesti ERFA forrás 80 százalékát kiemelt projektek formájában kell elkölteni, és csak a maradék 20 százalék felhasználásáról kell egyeztetni a budapesti önkormányzatokkal. A 444 által megkérdezett szakértők szerint ez a keret nagyjából 5 milliárd forintos tételt jelent. Vagyis a következő hét évben Budapest önkormányzatai együttvéve ennyi pénz elköltéséről dönthetnek.

A kormányzati terv néhány konkrét beruházást is felsorol Budapestre vonatkozóan (HÉV-felújítás, földalatti-felújítás, Ráckevei- (Soroksári-) Duna-revitalizáció, csepeli közparkok fejlesztése és a Népliget átfogó megújítása), de ezek lényegében mind a kormány Déli Városkapu Program nevű nagy építkezését támogatják, ami a Mészáros Lőrinc által építendő, illetve Fürjes Balázs budapesti és agglomerációs ügyekért felelős államtitkár és a Vitézy Dávid vezette, szintén kormányzati hátterű BFK (Budapest Fejlesztési Központ) által felügyelt atlétikai stadion környékének átépítéséről szól.

A 444 úgy tudja, több, már előkészített budapesti beruházást is leállított a kormány, illetve – mint arra a G7 felhívta a figyelmet -, a közlekedésre szánt EU-s források legnagyobb része az agglomerációs vasútvonalakra és a HÉV-re mehet, míg a városban járó buszokra, villamosokra, trolikra vagy a metróhálózatra nem terveznek költeni, sőt a már korábban előkészített fővárosi jármű beszerzéseket is leállíttatta a kormány.

A fővárosi hivatalos kérdésekre, beadványokra pedig már nem válaszolhatnak közvetlenül a minisztériumok, csak Fürjes Balázs államtitkárságán keresztül. Minderre a lap információi szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott utasítást.

A 444-nek nyilatkozó, fejlesztésekkel foglalkozó szakemberek szerint „Budapest lerohasztása” része lehet a 2022-es választási kampánynak. Ezzel egyrészt megmutathatják az ellenzék alkalmatlanságát, másrészt olyan területekre koncentrálhatják a fejlesztéseket, ahol kicsi a különbség a Fidesz és az ellenzék támogatottsága között, emellett azt is igyekezhetnek megakadályozni, hogy az ellenzék pénzt szerezzen a fővárosi beruházásokból, amit aztán a kampányra költhet.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton