Hadházy Ákos hétfő reggel Facebook-posztban számolt be arról, hogy Müller Cecília tisztifőorvos vélhetően véletlenül rajta hagyta az országgyűlési képviselő címét egy válaszemailen, melyben pont az általa beadott adatigénylésről volt szó.

Az ügy rávilágít arra, mit gondol a kormány az átláthatóságról és arról, mennyire tartozik elszámolással a választók felé.

Hadházy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hat EU-s projektjével kapcsolatban szerette volna megtudni, mire költötte az intézmény az azok keretén belül megítélt milliárdokat. Az NNK azonban a veszélyhelyzet idején érvényes kormányrendeletre hivatkozva csak 45 nap múlvára ígért választ annak ellenére, hogy Hadházy szerint Müllernek mindössze „5 perc munkájába került volna” teljesítenie a képviselő arra vonatkozó kérését, hogy betekinthessen az EU-s projektek szerződéseibe, „hiszen csak utasítania kellett volna a prokektmenedzsmentet, hogy a nyilvántartásukból kérjék le az adatokat és küldjék el”.

A kormányrendelet értelmében, melyet először májusban vezettek be, majd novemberben lépett ismét hatályba, a közfeladatot ellátó szerveknek a megszokott 15 nap helyett elég 45 napon belül válaszolniuk a közérdekű adatigénylésekre abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy az igény 15 napon belül történő teljesítése a szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné. A 45 napos határidő egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbítható, ha az igénynek a 45. napon belüli teljesítése továbbra is veszélyeztetné a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását.

Hadházy azonban nem is a rendelet hatáskörébe tartozó közérdekű adatigénylést nyújtott be, hanem országgyűlési képviselőként szeretett volna betekinteni a szerződésekbe, amihez joga van.

Ugyanis az „állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet.”

Emellett az NNK indoklást sem fűzött a válaszadás határidejének 45 napra kitolásához (a szerv feladatellátásának veszélyeztetésén túl), pedig a hivatkozott kormányrendelet értelmében erre szükség lenne. Mindez éppen elegendő lenne ahhoz, hogy az NNK eljárása megkérdőjelezhető legyen, de itt jön a hab a tortán: Müller Cecília rajta felejtette Hadházy email címét a kollégáinak írt levelén, melyben egyértelművé teszi, valóban időhúzásról van szó.

„Kedves Kollégák! Erre nincs jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen. Cili”

– szól a tisztifőorvos levele.

Ennyit ér tehát egy olyan járványhelyzetben a nemzeti népegészségügyért felelős intézmény vezetőjének egy választott képviselő törvényben rögzített joga, amelynek következtében még mindig minden egyes nap több tucat honfitársunk veszíti el az életét. A tisztifőorvos valamilyen „jobb szöveget” igényelne munkatársaitól az alkalmatlankodó képviselő lerázásához – ezek szerint ő is érzi a megadott indok elégtelenségét -,

az viszont nem zavarja, hogy az állampolgárok információhoz való joga csorbul mindeközben.

A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet novemberi bejegyzése szerint a  közérdekű adatigénylésekre adott válaszadás határidejének meghosszabbításából „nem lehet másra következtetni”, mint hogy „a kormány szerint a közvélemény tájékoztatása a védekezést hátráltatja, pedig ennek épp az ellenkezője igaz.” A TASZ szerint ugyanis alapvető fontosságú, hogy „mindenki lássa, mi zajlik az egészségügyben, mert erre van szükség ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a veszély mértékét és meghozzuk a szükséges döntéseket.”

Elég csupán az oltási tervre gondolnunk, hogy a fenti állítás igazságtartalma mindenki számára egyértelművé váljon. Alapvető fontosságú lenne, hogy az oltási terv minden részletével mindenki tisztában legyen, ennek ellenére ezeket a kormány csak kénye-kedve szerint csepegteti. „Mindenki tudhatja, hogy melyik csoportba tartozik” – jelentette ki Gulyás Gergely a Népszavának adott interjújában hétfőn arra a kérdésre, hogy miért nem nyilvános az oltási terv. Valóban? Azt például még mindig nem tudjuk biztosan, kik a hetedik csoportba sorolt „kritikus infrastruktúrában dolgozók”, és ez csak egy fontos részlet a sok közül.

A K-Monitor szerint jelenleg a magyar alkotmányos rendszerben az adatgazdák „visszaélnek a rendkívüli állapottal, így csorbítva az információszabadságot”. „Az, hogy egy állami szerv visszaél ezzel, nem meglepő: mi az összes minisztériumtól (olyanoktól is, akiknek semmi köze a járvány elleni védekezéshez) kaptunk már ilyen választ” – írják Facebook-bejegyzésben a Müller-Hadházy ügyre adott reakciójukban.

A kormány már régóta alattvalóként kezeli az állampolgárokat, ennek csak egy részlete az, ahogyan az információhoz való hozzáférésünkről gondolkodik. „Jobb szövegek” kitalálása helyett azonban valódi tájékoztatásra lenne szükségünk, különösen most, amikor ennek hiánya valóban emberéletekbe került már eddig is. És ezt a tisztifőorvosnak végképp illene felismernie.