Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Verabeszél, és nagyon jól teszi – Interjú Kislőrincz Veronika rendszerkritikus tiktokossal

A baloldal szellemi műhelyei számos platformon szolgáltatnak érdekes és elgondolkodtató tartalmakat publicisztikák, videók vagy éppen podcastok formájában. Dolgozók, kétkezi munkát végzők azonban ritkábban jutnak szóhoz, ezért is figyeltek fel sokan Kislőrincz Veronikára, a 26 éves takarítónőre, aki szabadidejében osztályalapú, rendszerkritikus TikTok videókban magyarázza el a társadalmi egyenlőtlenségeket, és a munkásosztály viszonyát a Szovjetunióval, vagy éppen a baloldali értelmiséggel.

Videóiban érthetően és humorosan közelít meg fontos és érzékeny társadalmi problémákat, de mint hangsúlyozza, nem célja senkit kioktatni, Vera pusztán a véleményét mondja el. Baloldali, erős osztály öntudattal rendelkező rendszerkritikus TikTokosként tartalmai kifejezetten egyedülállóak a hazai közösségi médiában. Vera a Mércének adott interjújában mesélt videóiról, saját történetéről, és hogy mivel jár az, ha valaki kimondja a véleményét. 

A TikTok egy rohamosan növekvő közösségi oldal, melyen a felhasználók 15 másodperces, vagy maximum egyperces videókat tehetnek közzé. A különböző kihívásvideók, trendek és zenés-táncos klipek mellett előkerülnek társadalmi problémákkal foglalkozó TikTokosok is. Kutatások szerint az alkalmazás felhasználói 60%-ban az úgynevezett Z generációhoz tartoznak, vagyis az olyan fiatalok TikTokoznak a legtöbbet, akik 1996 után születtek. 

Kislőrincz Vera (Verabeszél) TikTokja, képkivágás

Mérce:  Mesélj magadról! A csatornád leírásában így mutatkozol be: „26 éves takarítónő, aki olyan dolgokról beszél, amikhez nem ért”. Ezt kifejtenéd bővebben?

Kislőrincz Veronika: 26 éves vagyok, Angliában élek, takarítok. 15 éves koromtól kezdve dolgoztam diákmunkában. Már akkor láttam, hogy a gyárban rengeteg diplomás ember van mellettem, így úgy éreztem, nincs értelme tovább tanulnom, hiszen ha öt évet el is töltök a felsőoktatásban, utána mehetek vissza ugyanoda dolgozni. Sokszor megkapom, hogy én ezt választottam, ha egyáltalán lehet választásnak nevezni, hogy munkás vagyok. Viszont az identitásomnak erős részét képezi.

Általában ha az ember feldob egy témát, főleg nőként, akkor három válasz érkezik rá: túl fiatal vagy, nincs elég élettapasztalatod, és úgysem érted, miről beszélsz. Éppen ezért akartam megjelölni a csatornám leírásában azt a három dolgot, amivel betámadhatnak: a koromat, hogy mivel foglalkozom, és hogy nincs semmilyen végzettségem. A csatornám neve pedig azért Verabeszél, mert nem oktatok senkit, hanem tényleg csak elmondom a gondolataimat. 

A szakmámat is fontosnak tartottam megjelölni, mert szeretném megmutatni, hogy nincsen ciki munka, és ha valakinek nem olyan végzettsége van, mint amit feltételeznek róla, attól még van helye az asztalnál egy vitában.

Mérce: Szerinted miért gondolják az emberek, hogy van ciki munka?

K. V.: Valószínűleg azért, mert a piacgazdaságban az fontos, aki a piac szempontjából hasznos. Az, hogy én kitakarítok egy irodát, nem nyom annyit a latban, mint az az irodista munkája, aki ott könyvel egész nap. Viszont az én munkám azért fontos, hogy a könyvelőnek ne azzal kelljen tölteni az idejét, hogy kitakarítson maga után. Szerintem nincs fölösleges munka. Nekem nem azzal van a problémám, hogy takarítónő vagyok, szeretem a munkám, hanem hogy úgy kezelnek, mint egy takarítónőt. Hogy az emberek azt feltételezik, hogy a szakmámból kifolyólag nekem nincs rálátásom bizonyos dolgokra. Az a célom, hogy ezen változtassak.

Mérce: Hogy döntötted el, hogy elkezdesz nyilvánosan is közéleti kérdésekkel foglalkozni, és miért pont a TikTokot választottad? Mi a célod a csatornával? 

K. V.: Eredetileg a privát Facebookomra írtam a gondolataimat, viszont úgy éreztem, az általános iskolás volt osztálytársaim és távoli ismerőseim nem feltétlenül kíváncsiak arra, amit mondani akarok, ezért csináltam egy külön Facebookot. Tavaly tavasszal történt a Deák téri késelés, amely teljesen megalapozatlanul rasszista és előítéletes reakciókat váltott ki az emberekből. Akkor elgondolkodtam, hogy vajon hogy jutottunk ide? Nem sokkal később pedig egyik reggel arra keltem, hogy Magyarország fővárosában fehér büszkeség felvonulást tartanak. Akkor döntöttem el, hogy csinálok egy Youtube-csatornát, ahol végigmegyek minden létező előítéleten, és megmutatom az embereknek, hogy ezek miért megalapozatlanok. El akartam mondani, hogy az előítéleteket hogyan befolyásolja a média, a pszichológia, és mivel ezekre a kérdésekre még én se tudtam a választ, úgy gondoltam, hogy tanuljunk együtt a nézőkkel. Az első részig jutottam a csatornámon, ekkor még nem kaptam visszajelzést, hogy jó-e, amit csinálok, vagy sem. A karácsonyi szünetben jött az ötlet, hogy csinálok egy TikTokot, azelőtt nem is használtam az alkalmazást. A szüleim pedagógusok, ezért hozzá vagyok szokva, hogy nagyon képletesen meg kell érvelnem mindent, és mindezt a lehető leggyorsabban, mert nincs sok idejük. Ezt a videóimban is felhasználtam, amire az egyik példa a beégett pizza mint a Szovjetunió metaforája. Általában megnézem, hogy lehet valamit ábrázolni a térben, és akár több szereplővel is eljátszom. A TikTok kísérleti jelleggel indult, és az embereknek elkezdett tetszeni.

@verabeszelA Pizza ##pizza ##munkás ##verabeszél♬ eredeti hang – Vera Beszél


Mérce: Hogy készíted el a videóidat? Egyedül csinálod az oldalt?

K.V.: Mindent teljesen egyedül csinálok. Youtube-videókból tanultam meg szerkeszteni, fényeket beállítani. Csak egy telefon kell hozzá, és bárki meg tudja csinálni. Szerintem a közösségi média minden téren nagyon jó arra, hogy valaki megoszthassa a véleményét, csak az kell hozzá, hogy az ember ne féltse az egzisztenciáját. Az emberek eddig sem azért nem osztották meg a véleményüket a közösségi oldalakon, mert nem volt meg hozzá az eszközük, hanem inkább a ne szólj szám, nem fáj fejem mentalitás uralkodott.

Tisztában vagyok vele, ha ilyen rendszerkritikus tartalmat készítenék Magyarországon, akkor nem lenne sokáig munkám.

Itt Angliában viszont ilyen nincs. Az, hogy én hol dolgozom, és mit gondolok, nem függ össze.

Mérce: Úgy érzed, Magyarországon annyira veszélyben van az emberek egzisztenciája, hogy félnek kritizálni a rendszert?

K.V.: Szerintem van külön egy munkásosztálybeli és egy értelmiségi probléma. A munkás réteg nem engedheti meg magának, hogy az állását kockáztassa, hiszen nincs félretett pénze átvészelni egy munkakeresési időszakot, ha a főnök egy leépítés során éppen őt rúgja ki, mert nem szimpatikus, más véleményen van. Az értelmiségi réteg problémája pedig az, hogy ha valaki beletesz 5-10 évet a tanulmányaiba, és el akar helyezkedni valahol, akkor nem teheti meg, hogy politikai véleményt nyilvánítson, mert azzal kockáztatja a karrierjét.

Mérce: Mi alapján építed fel a narratívát a videóidban?

K.V.: Általában hasonlatokban gondolkozom. Szeretem inkább megmutatni a dolgokat, mint elmondani, a TikTok erre nagyon jó. Ha eszembe jut egy társadalmi probléma, akkor egy hétköznapi párbeszédben is elképzelem, de nincs mögötte tudatos tervezés. Persze egy TikTokot is meg kell írni, hogy egy percbe beleférjen minden, amit mondani szeretnék.

@verabeszelminden napom 1 éve ##koronavírus ##vakcina ##verabeszél♬ eredeti hang – Vera Beszél

Mérce: A videóidban elég komoly és érzékeny témákkal is foglalkozol, viszont humorosan dolgozod fel őket. Szerinted miért fontos a humor, amikor társadalmi problémákról beszélünk?

K.V.: Az ember humorral old fel és kezel traumákat. Egy trauma akkor válik kezelhetővé, amikor tudok vele viccelni. Szerintem a társadalmi problémáknál is nagyon fontos, hogy semmi nem tabu, és lehet vele viccelni. Valamit felemelni arra a szintre, hogy nevessünk rajta, és meg tudjunk bocsátani olyan dolgok miatt, amiért évek óta haragszunk magunkra, az egy pozitívum. Nem tudok viccelni azzal, hogy emberek millióinak elvették az életét, de azon az abszurditáson, ahogy teljesen érthető és jogos kezdeményezések ebbe torkolltak, azzal igen. Hajlamosak vagyunk kerülni azt, ami kényelmetlen, ami fáj, aminek esetleg a részesei voltunk, és ha azt a szőnyeg alá söpörjük, abból semmit sem tanultunk. Muszáj ezt a szorongást feloldani valahogy, hogy meg tudjuk nyitni a párbeszédet ezekkel a nagyon érzékeny témákkal kapcsolatban is, és ennek a legjobb módja a humor szerintem. Persze nagyon vékony a határ, könnyű belefutni abba, hogy valami tiszteletlen legyen, de ez a közlő szándékán múlik, hogy mi a célja a humorral.

A csatornámat azért csinálom, hogy megmutassam, semmi sem tabu, mindenen lehet nevetni.

Én is viccelek a kommunizmussal, pedig tudom, hogy egy véres diktatúra volt Magyarországon, és soha nem is fogom megvédeni az akkori rendszert. A kommentelőim is sokszor írják, hogy az egyik szemük sír, a másik nevet, mert tudják, hogy igaz.

Mérce: Milyen fogadtatása volt a videóidnak?

K. V.: Akik teljesen az ellentétét gondolják annak, amit mondok, azok se tudnak igazán belém kötni. Szeretném megmutatni, hogy annyira nem különbözünk egymástól jobb és bal oldalon, mindannyian csak szeretnénk egy nyugodt életet leélni, és ezzel ők sem tudnak vitatkozni. A nézőim többsége nő, de minden korosztályból akadnak. A fiatalok körében pedig nagyon jó látni, hogy tökéletesen tisztában vannak mindennel, ami történik körülöttük, egyáltalán nem apolitikusak, érdekli őket a közélet, és érzik a problémákat. Rendszeresen írnak is nekem ezzel kapcsolatban.

Mérce: Véleményed szerint hogyan lehetne a fiatalokat a közélettel kapcsolatos kérdésekben aktivizálni?

K. V.: Szerintem a fiatalok már most is politizálnak, csak nem tudják, hogy amit csinálnak, az politika. Hangsúlyozni kell, hogy tulajdonképpen minden politika. Ha bemegyek az iskolába, és végig kell ülnöm egy értelmetlen órát, akkor az az oktatási rendszer hibája. A fiatalok tökéletesen érzékelik a problémákat, csak nem biztos, hogy tudják, hogy ez ellen mit tehetnének, vagy ami rosszabb, már megpróbáltak tenni ellene, de nem lett belőle semmi.

Mérce: Van olyan külföldi vagy magyar videós/ tiktokos, akiből inspirálódsz?

K. V.: Én most biztosan nem csinálnám azt, amit csinálok, ha nem lett volna Puzsér Róbert. Ő volt az első ember, aki felnőttként kezelte a társadalmat, és megmutatta, hogy lehet ilyen dolgokról beszélni. A Partizán (korábban Slejm) minden adását is néztem, és úgy éreztem, hogy végre meg lettem szólítva. Puzsérral nem egyezik a politikai véleményünk, de arra mindenképp hasznos volt, hogy elindítson a politikai vonalon. Gulyás Marcival csak az a problémám, hogy a Partizán inkább az értelmiségi fiataloknak szól, és olykor elbeszél a fejünk fölött. Viszont olyan tartalmat, amit én csinálok, még nem láttam senkinél, és épp ezért volt érdekes, hogy van erre igény.

Mérce: Szerinted miért fontos, hogy egy munkásosztályhoz tartozó fiatal is hallassa a hangját?

K. V.: Szerintem mindenképpen fontos, hogy az emberek lássák, lehet ilyen dolgokról beszélni akkor is, ha nincs hozzá diplomád. És lehet butaságokat is mondani, én teljes mértékben fenntartom a tévedés jogát. Sokunkat az tart vissza, hogy valamiről nem tudunk eleget, de attól még lehet véleményünk.

@verabeszelA 2 millió fidesz szavazó munkás rövid története. ##értelmiségi ##munkás ##verabeszél♬ eredeti hang – Vera Beszél

Mérce: Te mit tartasz a mai magyar baloldal legnagyobb kihívásának?

K. V.: Nehéz úgy baloldali politikusnak lenni (ha egyáltalán Magyarországon van ilyen), hogy beülsz a parlamentbe, és felveszed az egymillió forintos fizetésed. Szerintem baloldali képviselőként nem kéne több pénzt felvenned a munkádért, mint a minimálbér. De azt is nehéz megmondani, hogy Magyarországon mi számít baloldalinak. Ha egy Gyurcsány-Orbán konfliktusban gondolkodunk, akkor komolyan Gyurcsány Ferenc lenne a baloldal? Szerintem ott kezdődik a baloldal problémája, hogy nem létezik. Az értelmiségi réteg nem tudja megszólítani az embereket, magas a belépési küszöb. A munkásosztály öntudata pedig teljesen ki van gyomlálva. Manapság már csak jobb és baloldal van, viszont mindkét fél többségben a munkásosztályból tevődik össze, és nem vesszük észre, hogy a problémáink valójában ugyanazok, de ezt a politikai pártok különböző módon használják fel. Én a csatornámmal is ezt akartam megmutatni, hogy tulajdonképpen ugyanaz az alapélményünk, csak másra mutogatunk, hogy ki a hibás.

Címlapkép: Verabeszél TikTok